Gurzó Norbert: Az Esztergomi Várszínház. Színjátszás Esztergomban (Esztergom, 2006)

ugyanis a levéltári adatokat feldolgozó Pifkó Péter tanulmány (Esztergom színháztörténetének forrásai) nem tartalmaz az 1883.-as évre szóló bejegyzést. Az 1888.-as évben adtak elő egy szintén a város történelmi tradícióihoz, nevezetesen a Szent István kultuszhoz kapcsolódó játékot Tóth Kálmán: a Király házasodik című komédiát. Az előadás előtt bemutatásra került Szent István koronázása című allegorikus kép is. Kiemelkedő történelmi személyiségek részére is készültek előadások, ilyen volt 1870- ben Kőmíves Imre társulatának műsora, gróf Batthyány Lajos gyászünnepségének alkalmából. "A színpadon fekete posztóval bevont ravatalon nyugvó érckoporsó állt, körül gyászöltözetben a színházi személyzet, a Miért oly borús című dalt énekelte. A gyászos alkalomra a költői hajlamú igazgató írt alkalmi verset, majd bemutatták a Kemény Simon9 című színművet. Az estét Batthiány Lajos megkoszorúzott, zöld, lila, vörös görögtűzzel megvilágított életnagyságú arcképének, s a Rákóczi indulónak a bemutatása zárta.30” A fontos pillanatok, közé tartozik az az esemény, amikor híressé vált esztergomi származású színész jelenik meg a városban társulatával. Az esztergomi származású színészek egyik jeles tagja, Haraszthy Feiger Herminjl, a később alakult Vígszínház egyik tagja. Az esztergomi vendégjátékkor 1888.-ban még Aradi Gerő szegedi társulatának tagjaként lép fel Esztergomban, három alkalommal. Az első produkció Shakespeare: Rómeó és Júlia. A második Schiller: Ármány és szerelem című drámája, végül a harmadik előadás Georges Ohnet: A vasgyáros című műve volt A következő színésznő, aki Esztergomból származott Perényi Margit volt a Kolozsvári Színház tagja. Esztergomi vendégjátéka során 1899.-ben Henry Meilhac, Florimond Roger Hervé: Nebántsvirá-ját adták elő, majd 1903-ban ismét a városba érkezik Mezei Kálmán 29 Szigligeti Ede által írt Kemény Simon darabról van szó. J° Új Forrás, Pifkó Péter-Zachar Anna: Ünnepi színjátékok Esztergomban (1816-1990) (29-old.) Jl 1894.-ben szerződteti a Vígszínházhoz Váradi Antal. 31 1889-1893 között az Aradi Nemzeti Színház igazgatója lesz. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom