Gurzó Norbert: Az Esztergomi Várszínház. Színjátszás Esztergomban (Esztergom, 2006)

bevételből a társulatok dologi kiadásait kifizették és az, így megmaradt összeget vehette át nyugta ellenében a szegények számadója. Ezekből, az adatokból következtemi lehet egy-egy társulat sikerére vagy bukására is. a század első felében az alábbi társulatokat preferálta a közönség: Abday-féle, Balla Károly és Hetényi József-féle társulatokat.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc bukása után az abszolutizmus korlátlan önkényuralma következett, mint a politikai, mint a kulturális életben.

Az országot öt katonai egységre (kerületekre) osztották, melyek polgári igazgatását a Belügyminisztériumtól függő Helytartóság végezte. A kerületek megyékre és járásokra oszlottak, melyeket minden önkormányzati joguktól megfosztottak. A katonai kormányzat időszakában, a megyék közigazgatásának vezetője a helytartónak alárendelt megyefőnök volt. A szabad királyi városokat a kerületi főbiztos alá rendelt polgármesterek igazgatták.

1851 és 53 között a katonai és polgári igazgatás szétválasztása után új területi felosztás jön létre, mely az ország földrajzi adottságait vette figyelembe. A történelmi határokat figyelmen kívül hagyva a Duna bal partján lévő Komárom és Esztergom Vármegye területét Komárom Vármegye néven, a Duna jobb partján lévő területet pedig Esztergom Vármegye néven egyesítettek. Ebben az időszakban az irodalmi és színházi élet még inkább kiemelkedett szerephez jutott. Az országban ekkor (valószínűsíthető) hogy huszonöt társulat, (közel négyszáz színésszel) tevékenykedett, a hazafias közönség kulturális igényének kielégítésén.

A központi és a megyei hatóságok fokozottan figyelték a társulatok működését, amit az 1851 október 7.-én kiadott Theaterordnung1 szabályozott. A rendelet értelmében az igazgatók a megyékben csak a Helytartóság által kiállított működési engedély megléte után kezdhették meg működésüket. A rendelet legfontosabb része a cenzúrára vonatkozik, ugyanis

1 A Magyar Színháztörténet 1791-1873 szerint a Thesterordnung (Színházi Rendelet) 1850 november 25-én jelenik meg,.. amely mindent tiltott, ami sértené a köznyugalmat és a rendet, gyűlölséget szítana a nemzetiségek, társadalmi osztályok és hitfelekezetek között, és egyáltalában, tüntetésekre adna okot. Kivételt képeztek a Bécsben már engedélyezett darabok."