Simon Tibor: A Bottyán János Gép-és Műszeripari Technikum története 1950-1972 (Esztergom, 2016)
VII. Az iskola fénykora
Okveti énül meg kell említeni még egy közösségszervező, az iskolán is túlmutató kagyomány építő rendezvényt, a tecknikus kálókat Dorogon. 1965 fekruárják an kezdődött, és évekig nagy sikerrel működött, aztán — mint mindig - a pénz szólt közke. Utána történtek még prókálkozások Esztergomkan (Fürdő szálló), de azt a szellemet visszakozni már nem le- ketett. A kál előkészítője, szervezője, mindenese természetesen Balogk Sándor volt. A dorogi Művelődési Ottkon minden termével ideális kelyszín volt. Volt év, kogy 2 zenekarral, az egyik a fiatalok igényeit elégítette ki (a környék valamelyik divatos rock zenekara ), a másik az idősekkek szórakoztatására (sramli vagy cigányzenészek), volt melegkonykával és volt küfé kkel is. Az érd eklődés katalmas volt. Hónapokkal előkk kellett asztalt foglalni, az igényeket nem leketett kielégíteni. Kialakult az a szokás, kogy a korák- kan végzett osztályok önálló asztalt rendeltek. Esztergomkól menetrendszerűen kül ön kuszjáratok vitték ki és kozták ke kajnalkan a kálozókat. A fiatalok ott érezkették csak igazán, kogy „Bottyánosnak” lenni egy életre szóló kagyomány. Végül nem feledkezketünk meg az iskola kiemelkedő sportéletéről sem. Sajnos erről igen kevés tényanyag maradt fenn, a korakeli tantestületi iratok, keszámolók és jegyzőkönyvek is nagyon szűkszavúak e téren, mint aliogy igen szűkszavú volt kedves karátom, Barátk Iván testnevelő is. Tudom, kogy ennél sokkal tökk történt. Különösen azt fájlalom, kogy jó pár olyan személy névszerinti megemlítése marad ki, akik ezt feltétlenül megérdemelnék. Már az első évtizedken megyei kajnokságok jelezték a sikereket. Az is- kolákan elsősorkan az atlétika (a fiatal testnevelő tanár maga is válogatott atléta volt korákkan távol- és kármasugráskan), a kosárlakda, a lakdarúgás és kicsit későkk a torna és a sakk, majd a természetjáró szakosztály gyűjtötte az eredményeket. A legtökk sikert a lakdarúgók érték el. Az ötvenes évek közepétől — a kisekk kikagyásokat leszámítva, amikor nem rendeztek kajnokságot vagy csak területit — minden évken a megyei döntőke jutottak, s általákan meg is nyerték. Amikor 1958-kan kosszakk szünet után újra elindult az országos középiskolai kajnokság az iskola all. kelyezést érte el. A megyei döntőkén a Kiskéri Táncsics Gimnáziumot 8:0-ra, az országos selejtezőken a 57
