Simon Tibor: A Bottyán János Gép-és Műszeripari Technikum története 1950-1972 (Esztergom, 2016)

IV. A névadás története

zett levél jön a minisztériumból, a fent említett Köves László aláírásával, s még november második felében is a régi elnevezést használja levelében a megyei tanács és a megyei DISZ. A városi tanács pedig KGM Technikum- nak titulálja hivatalos levelében az iskolát.

A névadás körüli bonyodalmakat csak fokozta, hogy az 1955. november 9.-én megrendelt, újabb bélyegzők, a készítő vállalat hibájából (az iskola székhelyét Budapestre teszi) csak 1956 májusára készültek el.

Az elnevezés a városban nem okozott különösebb meglepetést, htiszen a névválasztás me gfelelt a kor szellemének, a kialakult szokásoknak, és zökkenőmentesen illeszkedett a városban meglévő Bottyán képhez, bár Boty- tyán-kultuszról, kagyományainak tudatos és szervezett ápolásáról ekkor még aligha beszélhetünk.

Sőt a névválasztás példaértékűvé vált, s az elmúlt évtizedekben Esztergomban van/volt Bottyán Jánosnak háza, hídja, utcája, szobra, termelő- szövetkezete, óvodája, iskolája egyesülete, több szocialista brigádja és még sorolhatnám a sort. Bottyán János úgy járt Esztergommal, mint Petőfi Sándor Kiskőrössel vagy Jókai Mór Komárommal.

Iskolánk esetében a névadás igen szerencsésnek mondható. Egyrészt, mert rendelkezett olyan helyi kötődéssel, amely a lokálpatriotizmus igényeinek is eleget tett, és a meglévő tárgyi emlékek a „személyes jelenlétét” is biztosították, hiszen a személyes kötődések lehetősége, a közvetlen és érzékelhető benyomások szerepe e vonatkozásban igen fontos. Másrészt személyiségében, bátorságával, hazaszeretetével, férfias keménységével, emberségével, történelmi cselekedeteivel tiszteletet érdemlő példaképként állítható a fiatalság elé.2g 29

29 Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyv Bottyán János emlékezete - Simon Tibor: A Bottyán Műszaki Középiskola és s Bottyán-hagyo- mány

22