Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)
Sümeg
Berghoffer Mária csodás gyógyulását, más imameghallgatásokkal együtt a templom falképei be is mutatják (Kontuly Béla munkái). A csodás gyógyulások a kolostori feljegyzésekben csak 1718-tól kezdve szerepelnek. A korábbiakat emlékezetből írták össze, de már 1703-ban egy kis füzetben meg is jelentették Betegek gyógyítója címen. A meggyógyult emberek Isten kegyelméért, s Mária közbenjárásáért hálából ezüst fogadalmi tárgyakat, fogadalmi képeket ajándékoztak a templomnak. Ezek egy része máig látható. Mária azonban nemcsak a test, hanem a lélek orvosa is Sümegen. Ezt mutatja az a tény, hogy sok más vallású, Máriát nem tisztelő ember itt tért katolikus hitre. A sümegi kegytemplomnak több pápa is búcsúkiváltságot adományozott a szokásos feltételek mellett. A sok búcsús nap naptári rendben alább következik: az első csoda évfordulója (február 6) nagyböjt péntekjei, áldozócsütörtök, pünkösd, Szent Antal ünnepe (június 13), Jézus Szíve vasárnapja, Sarlós Boldogasszony (július 2), Kármelhegyi Boldogasszony (július 16), Szent Anna napja (július 26), porciunkula ünnepe (augusztus 2), Nagyboldogasszony (augusztus 15), Kisasszony napja (szeptember 8) és Mária nevenapja (szeptember 12). Sümeg egyházi műemlékekben gazdag város. A Szent István téren lévő ferences kegytemplom és kolostor a XVII. században épült. A ferences kegytemplomban lévő értékes barokk berendezések nyilvánvalóan ferences fráterek keze munkáját dicsérik. A búcsújárásnak lényeges mozzanata a kegytárggyal való közvetlen érintkezés. Ezért a körüljárható oltár mögött is találunk egy Fájdalmas Anya-szobrot, amelyet a búcsúsok megérinthetnek. Körülötte a falba építve kis márványtáblák sokasága jelzi az imameghallgatásokat. Itt láthatjuk Berghoffer Mária fogadalmi képét és a Csodatevő Páduai Szent Antalt az ókor hét csodájával együtt ábrázoló festményét. A XVIII. század közepén épült Sümeg barokk plébániatemploma, amelynek értékes freskóit F. A. Maulbertsch festette 1757—1758-ban. Maulbertschnek ezt a fiatalkori remekművét a rokokó Sixtus-i kápolnájának tartják. A kórus falképén Sümeg 146
