Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)
Gyöngyös
Gyöngyös búcsújáró hely a Fájdalmas Anya tiszteletére (D térkép) Gyöngyös Heves megye második legnagyobb települése, a Mátraalja központja, az Egri főegyházmegyéhez tartozik. A hegyvidék és az Alföld találkozásánál lévő városban, annak alsóvárosi részén már a XIV. században megtelepedett a Ferenc- rend. A templomot bizonyos adatok szerint a Gutkeled nemzetségből származó Báthoriak építtették 1330-ban. E gótikus templomból máig megőrződtek emlékek. A ferencesek gyöngyösi kolostora már a XIV-XV. században jeles központja volt a magyar művelődésnek, ezt könyvtárának maradványai tanúsítják. A hagyomány szerint a ferences templomban már a török hódoltság alatt is őrizték a hívek előtt nagy tiszteletben álló Fájdalmas Anya-szobrot, a művészettörténet megállapítása szerint azonban a szobrot 1600 körül alkothatta az ismeretlen művész. Almásy András plébános 1680-ban már mellékoltárt készíttetett számára. A XVIII. század elején a gyöngyösi Agonia társulat, azaz a haldoklókért alakult egyesület a jezsuita atyák kezdeményezésére a Dolha-patak melletti dombon megépíttette a ma is meglévő Kálváriát. Ettől kezdve a kegyszobor és a Kálvária kultusza a gyöngyösi búcsújárásban szorosan összekapcsolódott. A búcsújáró helyet főleg Heves, Nógrád és Jász-Nagykun- Szolnok megye, a Jászság lakói keresték és keresik fel ma is nagy számban. Fő búcsúja a templom titulusünnepén, Sarlós Boldogasszony napján (július 2-án) van. Nagyobb zarándok csoportok érkeznek 71
