Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)
Gencsapáti
Gencsapáti Szentkút és búcsújáró hely a Boldogságos Szűz tiszteletére (B térkép) A Szombathelytől északra mindösze néhány kilométerre fekvő község Vas megyéhez és a Szombathelyi egyházmegyéhez tartozik. A XVI. században már búcsújáró helyként említik. Ennek központja egy Boldogságos Szűzről elnevezett kápolna volt, amelyet a hitújítók elpusztítottak. A XVII. század végén ismét felépítették Szűz Mária tiszteletére. Gróf Batthyány József pozsonyi prépost canonica visitatioja így mondja el Szentkút történetét: „a gencsi határ nyugati részén található bővizű forrás fölé Török Mihály és felesége, László Katalin hálából és fogadalomból kápolnát építtettek annak emlékére, hogy világtalan gyermekük a forrás vizétől meggyógyult.” Századunkban (1937) pedig Hosszú István és családja lourdes-i barlangot emeltetett lányuk emlékére; ennek révén a Szentkút és a Lourdes-i Mária tisztelete összefonódott. A kápolna mellé három keresztfából álló Kálváriát és egy remetelakot is építettek, amelyben a XVIII. században egy Krajczár Ferenc nevű, Csehországból származó remete lakott. O gondozta a forrást, a kápolnát és a Kálváriát, ezért a falu népe ellátta élelemmel. Halála után azonban a kápolna pusztulásnak indult. A romos épületet 1731-ben Geröly István gencsi jobbágy építtette újjá. Fenntartására a falu kötelezte magát. A századforduló táján készült el a hegyoldalban a félkör alakban felállított ke- resztút. Búcsúi: Szent Kereszt feltalálása (május 3) és Szent Kereszt felma- gasztalása (szeptember 14). 69
