Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)
Feldebrő
Feldebro a Tárná völgyének Mária-kegy helye (D térkép) A Tama-patak mellett fekvő község Heves megyéhez és az Egri főegyházmegyéhez tartozik. A feldebrői templom minden bizonnyal Aha Sámuel király nemzetségi templomának épült. Amíg a plébániatemplom az István király által is tisztelt Szent Márton nevére van szentelve, a Mária-tisztelet a temetői Nagy boldogasszony -kápolnához kötődik, nyilván Mária boldog halálának emlékére. A kápolnához, amely 1738-ban épült, remeteség tartozott. A feldebrői kegyhelyet már Esterházy Károly egri püspök 1766-1769. évi kánoni látogatásakor is igen réginek nevezi. Lehetséges, hogy a kegykép egy középkori kegykép utóda. A múlt század eleji vizsgálat során az esperesi kerület plébániái közül csak innen jelezték az önostorozás, a flagellálás szokását. Az önostorozók Nagy boldogasszony vigíliáján a temetői kápolnától gyertyás körmenetben vonultak a plébániatemplomhoz. A templomajtó előtt öt Miatyánkot és öt Üdvözlégyet, valamint egy Hiszekegyet imádkoztak el, s visszatértek a temetőbe. A település búcsús ünnepe Nagy boldogasszony kor (augusztus 15- én) van. A plébániatemplom és a falu közös ünnepét novemberben, Szent Márton-napkor tartják. A már említett barokk, bár középkori részleteket is őrző plébániatemplom alatt az ország egyik legrégibb altemploma van a XI. századból, korabeli falfestményekkel: Krisztus a négy evangélistával, Káin és Ábel, Szent Pál s más szentek képeivel. A templom barokk oltárképét a neves egri festő, Kracker János Lukács 65
