Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)

Búcsús ünnepek

gondozták: pl. Mátraverebély-Szentkút, Gyöngyös, Jászberény, Szeged, Máriagyűd, Andocs, Búcsúszentlászló szent helyeit. De említhetjük a bencéseket (Celldömölk), a pálosokat (Mária- nosztra, Petőfiszállás), a domonkosokat (Vasvár), a kapucinusokat (Máriabesnyő) és - a közel sem teljes felsorolás végén - a Nagy Szent Vazulról nevezett bizánci szertartású szerzeteseket, a bazi- litákat (Máriapócs). A magyarországi szerzetesrendek napjainkban tapasztalható újjáéledése biztosan hatással lesz a búcsújárásra is, amely sosem volt a vallásgyakorlásnak szigorú és megváltoztathatatlan szabályok közé szorított formája. Tartalmilag és külsőségeiben mindig igazodott a korhoz. így vált a búcsús Mária-kul- tusz fontos részévé a Lourdes-i és a Fatimái Mária tisztelete. A lour- des-i barlangok, a fatimai szobrok ott vannak búcsújáró templomainkban. Százezres tömegeket mozgatott meg a Mindszenty József prímás által meghirdetett, politikummal erősen átszőtt 1947—1948-as Mária-év szerte az országban.

Nagy változások előidézője volt a vasúthálózat kiépülése. Az olcsó tömegközlekedés lehetővé tette hatalmas tömegek távoli zarándokútjait is. Az 1940-es évekig különvonatok vitték a búcsúsokat Rómába, Lourdes-ba, Máriacellbe. Kitágultak a búcsús körzetek határai országon belül is. A zarándokok most már nemcsak a lakóhelyükhöz közeli, hagyományosan látogatott kegyhelyeket tudják felkeresni, hanem elmennek más országrészekbe is, vagy éppen a határainkon túlra, az egykori magyar szent helyekre, sőt távoli országokba is. Az autóbusz és a személyautó lehetővé teszi kisebb csoportok, családok zarándoklatait. A búcsújárás közösségi jellege azonban megmaradt, csak leszűkült a kegyhelyen töltött néhány órára. Nem változott a tartalom: a vezeklés és elégtétel gondolata, a Szenttel való találkozás igénye sem. A hagyományos gyalogos zarándokút az erre való felkészülést szolgálta, többek között az útmenti szent helyek (templomok, kápolnák, keresztek, temetők) felkeresésével, az önként vállalt töredelmek- kel. A mai, vonaton, buszon vagy autón közlekedő zarándokok lehetőségei mások. A gyors és kötetlenebb közlekedés révén a kegyhelyre menet vagy hazatérőben az útbaeső történelmi emlékhelyek, természeti szépségek is meglátogathatok. Mivel a világlátás, a megismerés vágya sosem volt idegen a búcsújárástól, mindez szolgálhatja a zarándokút lelki céljait is.