Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)
A magyar országi búcsújárás rövid története
helyek kialakításával járultunk hozzá. István király, Imre herceg és Gellért püspök szentté avatása 1083-ban fontos állomása volt ennek a folyamatnak. Az A rpád-házból származó szentjeink a keresztény Európához való tartozásunk biztosítékai lettek. Európa befogadott bennünket. Szent István király székesfehérvári sírja az általa alapított Mária- templomban Magyarország szakrális központja volt. Szent István és fia, Szent Imre legendái is azt igazolják, hogy sírjaikat már a XI. század közepén is sokan felkeresték. A Habsburg-ház tagjain kívül számított 37 magyar uralkodó közül 15 ide temetkezett. Az előbb láttuk, hogy a Szentföldre vezető szárazföldi zarándokút átvezetett hazánkon, s egyik állomása éppen Székesfehérvár volt. Az átvonuló külföldiek révén szent királyaink tisztelete, kiválóságuk híre messze földön elterjedt. Számos csodáról tudósítanak a legendák Szent Gellért, Szent László, Szent Margit sírjaival, ereklyéik őrzőhelyeivel kapcsolatban is. Gellért püspök sírja a Maros menti Csanádon a középkori Magyarország egyik legfontosabb kegyhelye, amelyet még külföldi források is így emlegetnek a XVII. században akkor, amikor a szent hely a török pusztítása miatt már nem is létezett. Legnagyobb híre és kultusza Szent László királynak volt országunkban. A lovagkirály tetteit nemcsak korabeli írások őrizték meg, hanem a népi emlékezet is. Kunokkal vívott csatáiban nemegyszer Szűz Mária közbenjárása segítette győzelemre. Legendák szólnak csodás vízfakasztásairól, seregének csodálatos élelmezéséről. Mondáink szerint még sírjából is kikelt, hogy népét az ellenségtől kardja erejével is megmentse. Az egyik ilyen legendát Szent László című balladájában Arany János megverselte. Mindketten Bihar gyermekei voltak. Arany János ott született, Szent László pedig a nagyváradi székesegyházban - amelyet ő alapított - nyugodott. Tiszteletének folytonossága Nagyváradon a reformáció és a török hódítás miatt megszakadt. Fej ereklyéje, s annak értékes ereklyetartója ma a győri székesegyház féltett kincse. Csodás víz- fakasztásai közül pedig nem egy - szentkútként - máig búcsúsok tömegeit vonzza, mint pl. Mátraverebély-Szentkút, Bucsuszent- lászló. A XV. századnak, Mátyás király korának egyik legnagyobb búcsújáró helye Remete Szent Pál budaszentlőrinci sírja volt. Az 19
