Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)
Szigetvár-Turbék
Szulejmán türbéjét a XVII. század végén lebontották, helyére egy fakápolnát építettek. Ezt a XVIII. század utolsó harmadában átépítették, bővítették. Főoltárára a Segítő Boldogasszony képét tették, mert közbenjáró segítségének tulajdonították a török fölött aratott győzelmet, az ország felszabadulását. A kápolna, a kegy hely gondozására egy ferences remete telepedett itt le. A templom mögött felépített remetelakban a közelmúltig éltek remeték. Turbék a környék magyar, német és horvát katolikusainak közös búcsújáró helye. A mohamedán törökök máig fontos szent helye, erről tanúskodik a kegytemplom elején lévő emléktábla is. Távolabbról jövő zarándokok Nagy boldogasszony (augusztus 15) és Kisasszony (szeptember 8) ünnepén érkeznek. Helybeliek alkalmanként szombaton és más ünnepeken is ájtatoskodnak a templomban. A mai kegytemplom 1760 és 1770 között épült fel. A vászonra festett Segítő Boldogasszony képét a XVIII-XIX. század fordulóján megkoronázták. A körüljárható oltár tetején, magasan helyezték el. A kőből faragott szenteltvíztartó még a török időkből való, eredetileg az iszlám vallás rituális mosakodásánál használták. Szigetvár gazdag történelmi emlékekben. Az egykori belső vár még ma is áll széles falaival, kis tornyocskáival. Udvarában van a Festeticb-kastély, amelybe beépítették egy dzsámi maradványait. A kastélyban múzeumot rendeztek be. A város egyik legjelentősebb emléke a nemrég felújított római katolikus plébániatemplom. Az eredetileg szultáni dzsáminak épült templomot a katolikusok vették birtokba. A kupolaboltozatos mennyezeten Dorfmeister István freskói; különösen figyelemre méltó festmény örökíti meg Zrínyi kirohanását (1789). A főoltárkép is az ő műve, Szent Rókust ábrázolja. Az orgonakarzat alatt két török eredetű márvány szenteltvíztartó. A plébániatemplomhoz közel található a volt ferences templom és rendház. A barokk épület gazdag berendezését ferences fráterek készítették a XVIII. század közepén. 158
