Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)
Sümeg
Sümeg Máriának, a Betegek Orvosának kegy helye (B térkép) Sümeg közigazgatásilag Veszprém megyéhez és a Veszprémi egyházmegyéhez tartozik. Bár maga a település sokkal régebbi, a kegyhely története csak a XVII. század végére nyúlik vissza. Széchenyi György veszprémi püspök telepítette le itt a Ferenc-rendet, s 1652-1657 között megépíttette templomukat, rendházukat. A főoltáron lévő Pietá, Fájdalmas Anya-szobor búcsús tisztelete 1699-ben kezdődött. Ebben az évben egy bécsi asszony, Feilheim Keresztély felesége, Berghoffer Mária, aki keresztcsontjának elszuvasodása miatt évek óta bénán feküdt, csodálatos álmot látott: egy Fiát ölében tartó Fájdalmas Anya-szobrot, amely előtt imádkozva egészségét visszanyerheti. Kereste is Bécsben és környékén, de nem találta. Újabb álomlátásban azonban útmutatást kapott, hogy a szobrot Magyarországban, Sümegen keresse. 1699. február 4-én ért Sümegre, ahol a ferencesek templomában, a Szent István-mellékoltáron felismerte az álmaiban látott szobrot. Többször buzgón imádkozott, megérintette és teljesen meggyógyult. A kegyszobor ekkor kapta a Betegek Orvosa nevet. Ez a csodás gyógyulás indította el a zarándoklatok máig tartó folyamát. A szobrot Acsády Ignác veszprémi püspök 1743-ban helyeztette a főoltárra, amelyen a kegyszobrot, a Pietät Szent István és Szent László veszik körül. A sümegi kegytemplomot az évszázadok során számos elemi csapás érte, de a Fájdalmas Anya kegyszobra ezek során sértetlen maradt. így volt ez 1911-ben is, amikor felgyújtották a kegyoltárt: a tűzben még a nagy, ezüst gyertyatartók is megolvadtak, de a fa kegyszobor csak megpörkölődött. 145
