Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)
A magyar országi búcsújárás rövid története
királyunk megalapította a Szent István királyról elnevezett ispotá- lyos kanonokrendet, amely a Szentföld elvesztése után Jeruzsálemben megszűnt, de itthon a török hódoltság koráig működött. A szentföldi magyar zarándokok között uralkodók, hercegek, főurak és lelkészek is voltak. Többen közülük részt vettek a keresztes hadjáratokban, amelynek során hazánkba nagyon sok ereklye került: Jézus és Mária életével kapcsolatos tárgyak, keresztény vértanúk és szentek csontjai. Az ereklyék tisztelete ebben a korban nagyon erős volt. Sokan akarták látni, érinteni őket, ezért a híresebb ereklyéket őrző templomokat tömegek keresték fel. A Szentföld mellett a nagy zarándoklatok másik célpontj a Róma volt, az apostolfejedelmek, Szent Péter és Pál sírja, az egyetemes egyház központja. Szent István király a római zarándoklatokat is támogatta, Rómában is zarándokházat építtetett. A római zarándoklatok Magyarországról nagyobb tömegeket 1300-tól, a jubileumi szent évek meghirdetésétől kezdve vonzottak. Ennek során azt a hét római templomot kellett - és kell napjainkban is — végigjárni, amelyeket a pápák különleges búcsúkiváltságokkal láttakel. A huszonöt évenként összegyűlő százezrek Európa minden népét képviselték. A lélekben és hitükben megerősödő búcsúsok ugyanakkor óriási anyagi hasznot hoztak a vendéglátó városnak, ahogyan ezt a kritikus és éles szemű költőnk, Janus Pannonius az 1400-as évek közepén meg is írta. Az 1500-as években a török hódítás a római zarándoklatokat is erősen visszavetette. Római útjuk során a búcsúsok meglátogathatták Barit, Szent Miklós myrai püspök ereklyéjének őrzőhelyét, s különös vonzódással Loretot, ahová a legenda szerint a mohamedánok elől angyalok menekítették Szűz Mária názáreti házát. Loreto és a Lorettói Szűzanya tisztelete különösen az 1600-as évektől, a török ellenes küzdelmek során vált erőssé Magyarországon. A lorettói Szent Ház mintájára kápolnák sora épült a korabeli templomokban, elterjedt és máig közkedvelt a lorettói litánia, a Mária-tisztelet szeretett májusi ájtatossága. Kevesen jutottak el hazánkból a távoli Hispániába, a mai Spanyolország tengerparti kegy hely éré, Szent Jakab apostol templomába, Santiago de Compostelába. Compostela a középkor egyik legnagyobb európai búcsújáró helye, Szent Jakab pedig a zarándokok 16
