Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)
Pécs - Havihegy
Pécs-Havihegy a Havi Boldogasszony kegyhelye (C térkép) A kegykápolna Pécs városának keleti szélén, az egykori szőlőskertek között, közel a városközponthoz található. Baranya megyéhez és a Pécsi egyházmegyéhez tartozik. A törökellenes felszabadító harcok során a háborúk sújtotta vidéken gyakran ütötte fel járvány a fejét. Pécs lakói az 1691. évi pestis megszűnése után fogadalmat tettek a katolikus hit védelmére, 1697-ben pedig egy Havi Boldogaszony tiszteletét kifejező kápolna építésére. Ennek különös oka pedig az volt, hogy a legendás hagyomány szerint a Havi Boldogasszonyról elnevezett kegykép Rómában levő eredetijét a VI. század végén a Santa Maria Maggiore-templomból körülhordozták a városon, s ezzel megfékezték a dühöngő pestist. Emiatt ajánlotta magát a Havi Boldog- asszony védelmébe a döghaláltól sokat szenvedő pécsi nép. (A kegykép a „Havi”-nevet egy csodás eseményről kapta: a legenda szerint Mária nyár időben hóeséssel jelölte ki a tiszteletére építendő templom helyét.) A Havi Boldogasszony pécsi képét a lemásolás után hozzáérintették az eredeti kegyképhez. A város szélén emelt kápolnát eleinte a domonkos szerzetesek gondozták, s a XVIII. század elején bővítették is. Mai formáját és belső berendezését egy XVIII. század végi tűzvészt követő helyreállítás során nyerte el. Búcsúkiváltságait Mária-ünnepekre XVI. Gergely pápától kapta a múlt század közepén (1844). A szent hely közkedveltségét a múlt század végéig fennmaradt sok fogadalmi kép is bizonyította. Fő búcsú napján a kegyképet a főoltárról a bejárati ajtó fölé emelt, zöld gallyakból készített keretbe hozzák ki. A különböző 122
