Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)
Mériabesnyő
Máriabesnyő búcsújáró hely Szűz Mária tiszteletére (A térkép) Máriabesnyő napjainkban közigazgatásilag Gödöllő része. Pest megyében és a Váci egyházmegyében fekszik. A település a besenyők emlékét őrzi, annak a török fajú népnek nevét, amely a honfoglalás idején a magyarok ellensége volt, amelyet azonban a népvándorlás további hullámai (kunok, tatárok) tovább szorítottak nyugat felé. Magyarország különböző pontjain telepedtek le. Máriabesnyő község története a XIII. századba nyúlik vissza. A katolikus hitre tért és nyelvében magyarrá vált falu a török hódoltság alatt osztozott a többi Buda és Pest környéki település sorsában: elpusztult. A török kiűzése után Máriabesnyő környéke a hercegi címet elnyerő Grassalkovich Antal tulajdonába került. O itt építtette fel kastélyát, s a besnyői domboknál - egy XIII. századi premontrei kolostor romjain - tervezte családi kriptája és egy lorettói kápolna építését. Az 1759-ben megkezdett építkezés során, április 19-én Fidler János gödöllői kőműves Tóth Márton isaszegi napszámossal együtt a főoltár romjait ásván egy kő alatt csontfaragásúMária-szob- rocskát talált. így teljesült csodálatos álma, „hogy ott, a’hol a’ régi Templomnak nagy óltára volt, a’ föld alatt valami gyöngyöt ki fog ásni”. Az ismeretlen művész által faragott kisméretű szobor (hazai kegy szobraink közül a legkisebb, mindössze 11 cm) feltehetőleg francia eredetű és a XIV. század elejéről való. A szobrot Grassalkovich Antal ezüst szekrénykébe helyeztette, amelynek hátuljára a híres váci püspök, gróf Migazzi Kristóf latin feliratot vésetett. A Grassalkovich házaspár esküvői 92
