Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)

Kópháza

A kápolnát a XVIII. század közepén Széchenyi Antal gróf meg- nagyobbíttatta, az a mai díszesebb templom.

Fő búcsúja Nagy boldogasszony (augusztus 15), Mária mennybevitelének ünnepe.

A kegytemplomban figyelemre méltó a főoltár és a szószék művészi kialakítása. A Lorettói Mária fekete szobra öltöztethető, megkoronázott. Szilárdfy Zoltán művészettörténész értelmezése szerint az oltár architektúrája Mária názáreti házát sejteti. Szűz Mária szüleinek, Szent Annának és Joachimnak a szobrai is Mária názáreti házára utalnak. A római katolikus egyház apostoli eredetű Mária-tiszteletét pedig Péter apostol szobra igazolja, míg az oltár másik oldalán a szeretett tanítvány, János evangélista szobra áll. O fogadta házába Máriát Fia kereszthalála után. Az oltárépítmény minden dimenziója tehát a Szent Család názáreti házára utal, amelyet az olaszországi Loretoban tisztelnek.

Érdemes megnézni a templomban függő XVIII. századi fogadalmi képet, amely a búcsújáró hely hajdan virágzó kultuszát idézi. A rajta ábrázolt Háromkirályok az egykori utazók, zarándokok mennyei pártfogói.

Autóbuszos zarándokoknak talán jut idejük a közeli Nagy- cenken a Széchenyi-emlékek és az Ybl Miklós tervezte templom megtekintésére. Az időben megtervezett zarándoklatba esetleg be lehet kapcsolni a kultuszt kibocsátó hely, a burgenlandi Lo ret- tom kegytemplomának felkeresését. Lorettom mai gondozói a Szűz Mária Oblátái nevű új alapítású szerzetesrend tagjai.

Kópházát Sopronon keresztül lehet megközelíteni vasúton. Sopronból buszjáratok indulnak a községbe.

Szállás és étterem helyben nincs, mindez Sopronban érhető el.