Ambrus Regina (szerk.): 30 éves az Esztergomi Várszínáz (Esztergom, 2018)

Az elmúlt 30 év

I

drámája a tizenharmadik század végének Magyarországába kalauzolja el a nézőt, de a mai társadalmi viszonyok között élő emberek számára is van üzenete.

A Tűz és kereszt központi alakja a kun származású IV. László, akinek nemcsak származása és neveltetése kettősségével, de világi és egyházi oligarchia fojtogató nyomásával is meg kellett küzdenie. Hogy e küzdelem a darabban milyen eredménynyel ér véget, az - sajnos - pénteken rejtély maradt az esztergomi nézők előtt. Ugyanis még az első felvonás közepe táján nyakunkba szakadt egy kiadós eső, az előadást nem lehetett folytatni, s így a millenniumi színházi évad egyik legjelesebb produkciójának ígérkező darab csak torzóban maradt volna ránk, ha a Várszínház vezetői - bár esőnap nem volt kitűzve - módot nem találnak rá, hogy vasárnap este megnézhessük a teljes előadást. Mi magunk pedig, a 21. század megannyi Kun Lászlója - kétségeinkkel, vágyainkkal, harcainkkal, belenyugvásainkkal és kudarcainkkal - érdeklődve izgultuk és élveztük végig az értékes történelmi művet, Gáli László nagyszerű rendezését, a Medßyesfalvy Sándor által kiválóan alakított, vívódó király küzdelmeit, elkerülhetetlen bukását, és megértettük a párhuzamot, mely Kun László vészterhes kora és az ezredforduló Magyarországának - sőt egész magyarságának - változásokkal, ellentmondásokkal, csalódásokkal teli évtizedei között feszül, s amely töprengésre készteti a mély gondolatokra fogékony nézőt.

Szánthó Barna

A Bánk Bán című előadás képei [fent és középen]

valamint a Szt. Kinga gyűrűje című előadás [lent]

I

!

■