Zajovits Ferenc: Az esztergomi Várhegy újjászülése (Esztergom, 1993)

Rövidre fogott zárszámadás

Nem sokkal később, amikor az eredmény után érdeklőd­tem, komolyan, sőt majdnem komoran beszélgetett velem a bíboros. — Nézze, elnök úr. Elő sem hoztam a kérdést. Jól ismerem az utat... így beszélnek velem — Persze mindig udvaria­san... Igen... igen, bíboros úr, tessék csak Miklós Imre ál­lamtitkár úrhoz fordulni, majd ő illetékes helyen... Nos így... Ehhez nekem nem kellett Kádár úrhoz fordulnom... A körforgás ugyanaz... Az egyházügyi államtitkárhoz mindig mehettem... Az volt a partnerem. Köszönöm a jószándékot... Köszönöm dr. Sághy elnök úrnak, hogy ezen az úton is segí­teni akart. De maradjunk a kevesebbnél, a biztosnál, ami on­nan jön... — A kis lépéseknél? — buggyant ki belőlem önkéntelenül, amit rögtön meg is bántam. De ő ettől mintha kissé megkönnyebbült volna. Sőt! Kis mosoly húzta keskenyebbre a száját. — Talán igen... Örülök, hogy ismeri ezt a gondolkodásmó­domat. Elbúcsúztam. Rövidre fogott zárszámadás Anélkül, hogy ezúttal az előbbiekben írt, csak kiemelt szá­madatokat összegeznénk, tekintsük át a helyzetet. Az előbb felsorolt „kisebb lépések” mindenképpen az or­szágos idegenforgalmi, tehát kommersz követelményekhez is igazodóan történtek Esztergomban. A várhegyi rekostruk- ció - a Várhegy palástjának rendezése, az előzetes műemlé­ki kutatások, mint többek között - Vitéz János csodálatos pa­lotája kerengőjét tartó vörös márvány anyagú, egyes konzo­lok megtalálása, s a konzolok további sorsára, illetve a bete­metett Fehér-torony darabjainak újraépítésére a kezdő lépé­sek, döntően a Dunakanyar illetve Közép-Dunavidéki Inté­ző Bizottság által szervezett anyagi támogatásból történtek. A Balassa Bálint Múzeum, de csatlakozva az Országos Mű­77

Next

/
Oldalképek
Tartalom