Zajovits Ferenc: Az esztergomi Várhegy újjászülése (Esztergom, 1993)
Gyarapító gondolatok és gyarapítók
Ilyenek: a Bazilika és környéke műemléki, korszerű kőburkolattal történt ellátásához, kiképzéséhez, a délkeleti lejtő parkosításához s a rézsüs oldalak — majd azután következő és nagy ütemben meginduló — feltárási munkákhoz (pl. Vitéz János palotája márványkonzoljainak, darabjainak felfedezéséhez, esetleg megmaradt részek, kiemeléséhez (visszaállításához, rekonstrukciójához) továbbá ásatásokhoz, ha lehetséges rekonstruktív újraépítéséhez, a Vitéz János-emlék- mű felállításához, az egész hegyet beborító kőburkolat óriási felületéhez, a közvilágítás korhű megjelenésű megoldásához, az újonnan építendő Vármúzeum-környezet kiszolgálásához, a Bazilika és kincstár biztonsági berendezéséhez, egészségügyi létesítményekhez és így tovább folytathatnánk, amelyekhez „anyagi támogatást nem tudott az érsekség juttatni”. (Az idézőjel itt nem kihívó és szemrehányó értelmű.) Egyszerűen a primácia — az esztergomi érsekség — ebbéli anyagi „képtelenségét” jelezzük, amiről meggyőztek bennünket, és a mai napig meg is vagyunk győződve, hogy eleddig nem rendelkeztek olyan anyagi erővel, amely a Bazilika falain kívül is a helyreállítást és ennek az óriási értékű, ezeréves keresztény zarándokhelynek, a dómnak környezetét, a százados múltnak küzdelmét, pusztítását és az újraépítés erőfeszítéseit felidézően anyagilag és pénzügyileg is elő tudta volna segíteni. Ezt helyettesítettük mi, a Dunakanyar Intéző Bizottság Területi Bizottsága egyszerű szorgalmával -, majd 1981-től a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság Komárom megyei területi bizottsága különböző eljárásaival felsőbb, országos szerveknél. Természetesen Esztergom város tanácsa a műszaki kivitelezés, a gondozás terhét, az idegenforgalom kiszolgálását (méltó bemutatás stb.) műszaki szervezeteivel igyekezett biztosítani, éppen a szokatlanul nagy összegek műszakilag optimális felhasználásával. Évről évre kötelességszerűen számolt el egyrészt a „Dunakanyarnak”, majd a Közép-Du- navidéki Intéző Bizottságnak, másrészt a megyei tanácsnak, a tatabányai pártszervek állandó kutakodó kurrentálása, 62
