Zajovits Ferenc: Az esztergomi Várhegy újjászülése (Esztergom, 1993)
Az ezeréves évforduló megünneplésének gondolata
a megbeszélésen elnökölt.) Különös véletlen terelt bennünket egybe az esztergomi Babits Mihály Városi Könyvtárba, mikor a jubileumi kérdés felvetődött, amire a megbeszélést megelőzően akkor senki sem gondolt. Nem is arról volt szó (hanem a címerről). A jubileumhoz szükséges pénzügyi eszközök tekintetében pedig teljes tanácstalanság mutatkozott, mikor e kérdés felvetődött, mert ott a beszélgetés során pattant ki egy gondolat, váratlanul, e sorok írójától. „Ünnepeljük meg Esztergom város ezeréves évfordulóját” (1972-ben volt ez a városi címert kialakító tárgyalás.) Az érv így hangzott: „...ha Székesfehérvár három évvel ezelőtt, 1970-ben ünnepelhette ezeréves fennállását, akkor a mi városunk már 1969-ben kellett volna, hogy ünnepeltesse magát az 1000. évvel... Egy évvel (legalább) mindenképpen öregebb „székhely” Esztergom, mint Székesfehérvár...” Mindenki megértette és egyetértett. Elhatározás született, hogy a Tudományos Akadémiához, Klaniczay Tiborhoz levelet intézünk az ügyben, hogy az 1973-as évforduló „jogosságát” illetően állásfoglalást kérjünk. A válasz megérkezett. Véletlen? Az 1000 év homályából kiformálódó nehézségekkel együtt is valóban 1973-ban ünnepelheti Esztergom ezeréves fennállását. De hát akkor hol van a rivális Székes- fehérvár? Öregebb? Hol az igazi első? Ez történészi munka. Mi akkor se, máig se tisztáztattuk ezt az illetékesekkel. Örültünk, hogy van történelmi alap városunk nagyszerű évezredének megünnepléséhez. Felsorolásra kívánkozik az a három különböző rendeltetésű bizottság, illetve a bennük munkálkodók, amely bizottságok a jubileumi év valamelyest is méltó megünneplését elősegíteni igyekeztek. Ezek a műszaki kivitelezők, a kulturális, valamint pénzügyi és propaganda szempontból előkészítők, de főként mindezekhez a pénzügyi alapokat biztosítók köréből alakultak (Nevük ugyanis a jubileumi kiadványok ünnepi öltözetű könyveiben sehol sem találhatók, csak az irattárakban őrzött feljegyzésekben „ügyiratszerű” dokumentumokban szerepelnek. Ki tudja miért?) 54