Zajovits Ferenc: Az esztergomi Várhegy újjászülése (Esztergom, 1993)
Mi történt a Hegyen az évszázadok alatt
tét csupán érintve említjük, természetesen azokhoz a személyekhez kötődve, akiknek intézkedései, szépérzéke és maga a történelem megparancsolták, illetve engedélyezték, hogy maradandó — még pusztulásukban is, darabjaikban is óriási értékeket hordozó — alkotásokat hozzanak létre. A történelmi események sorában természetesen nem kerülhetők el azok a kataklizma-jellegű pusztítások, amelyeket a tatárdúlás, a török uralom és más háborúk „végeztek” a Hegyen. Ezeknek is csupán a szomorú emlékeket hagyó pusztításait említjük, hogy ezáltal is jobban megláthassuk a mindig újra és újra feltápászkodó emberi akaratot, hogy a rombolás nyomait eltüntesse és a régi helyén, esetenként a régi alkotások felhasználásával még szebbet, még időtállóbbat, még művészibbet alkothasson. A hegy magyar vonatkozású története tulajdonképpen Géza fejedelemmel kezdődik, aki az akkori kor átlagméreteinél is nagyobb kővárat épített ide. Ezt fejlesztette tovább első István, ő a nagy államférfi 1031-ben elvesztette fiát, Imre herceget. Ám e herceg első királyunk által elképzelt uralkodási módszerek, a keresztény uralkodó erkölcseit feltáró nagy gondolkodót, az atyát még a herceg életében arra kényszerítette, hogy az uralkodás, s az uralkodói magatartás elveit, erkölcseit az ifjú herceg számára írásba foglalja. Ez a csodálatos szellemi hagyaték máig útmutató erkölcsi irányelv lehet az uralkodói célok gyakorlásához. Itt az esztergomi Hegy adott menedéket I. István elüldözött unokáinak (Vasbordájú Edmond ivadékainak). I. Endre király pedig Visegrádon kolostort alapított feleségével Anasztázia kijevi fejedelem-lánnyal. Szent István halálát követően ugyancsak Esztergomban I. Endre, I. Béla, Salamon, majd Szent László foglalta el székhelyét. Könyves Kálmán után II. Géza, III. Béla, Imre, Endre királyok szintén a hegyi várat, várkastélyt használják lakóhelyül. A legnagyobb építkezések és máig kövekben maradó alkotások remeklései Szent István, Könyves Kálmán, majd III. Béla nevéhez fűződnek. Ezek az építkezések a kor egyik 15
