Zajovits Ferenc: Az esztergomi Várhegy újjászülése (Esztergom, 1993)
A történelem királyi és érseki jelenetei
De még az időben hátrább is kell pillantanunk. Ez nem hát- ralépés, hanem biztonságos, keményebb talajkeresés egy új állam, s egy egészében új hitre tért nemzet lábainak megvetéséhez. A hegy a rómaiak idején mint Pannónia északi védőláncának egyik erődítménye, megfigyelő helye töltötte be szerepkörét. Magasságát tekintve még az alsóbb kategóriában is kiemelkedően jó megfigyelőhelyet kínáló magaslat ez a hegy, amely a messzi, akkor még szétterülő vizekre, továbbá a kelet—nyugat és dél felé alant húzódó síkságokra kiváló áttekintést nyújtott. A víz, az ókori Duna védelme akkor is már biztosító szerepet töltött be. A hegy lábainál, Szentgyőrmező Duna-parti részeinél több őrhely, kisebb őrző, táborozási pont található. A tűzhelyek és egyéb sátrak vagy nem feszesen épített kő- őrházak nyomai ma is fellelhetők. Visszautalva a hegynek nem geológiai magasságára, a hozzá kapcsolódó történelem már az ókorban is a szellemi és erkölcsi építtetés gyűjtőhelye, az értékek őrzőpontja volt, és a felszín alá kutató tekintetek magyarországi agyrétegeinek különböző teraszán helyezkednek el. A kelták, íráshagyomány-nélküli uralmát a rómaiak vették át. Évszázadokig tartott, míg a keltákat a rómaiak nagynehe- zen „elrómaiasították”. Solva - így olvasható egy lány sírkövén. Az Ailórium fejedelme hétéves lányának holtteste, illetve a sír és a sírkő felirata tanúskodik ez ősréginek számító kelta lelet mellett. ★ Természetesen ha a történelemről szólunk, akkor a millió évek geológiai erőfeszítéseinek Krisztus után következő ezredik év startvonaláról feltétlenül meg kell emlékezni. Ez a vonal a magyarság kiindulási helyéről; a hegyről, a kereszténység jegyében körülbelül 970-től jegyezhető. A hegyről magáról történelmet írni külön könyvköltemény. Ennek már megfeleltek az út feltárói, a történelem tudósai, kutatói. Ám a hegyen átzúduló esemény-hullámok, néha hurrikánok sodró szélsöpréseit ezúttal sem lehet kike13