Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - I. Árpád-kor
Ez egy nagy kiterjedésű temető D-i szélén került elő. A kb. 20x7 m-es, egyenes záródású szentéllyel rendelkező, gótikus stílusban átépített, téglatámpilléres egyház alapfalában maradt meg. (A szentélyben még a díszes oltár alapjának a maradványát is feltártuk.) Ez lehetett a Szent Mihály tiszteletére szentelt városi templom.16 Tőle D-re 30-50 m-re egy kisméretű (esetleg kör alakú!) építmény, talán egy másik templom maradványait tártuk fel. A középkori Segesd vártól, illetőleg a mellette lévő civitastól (majd oppidumtól!) DNy-ra létezett - a forrásokból ismert - Szent Miklós tiszteletére szentelt egyház, a temetővel (a mai tsz-magtár). Ettől még délebbre (a mai Szentkút táján) lokalizáltunk egy ún. nagy egyházat, talán a ferencesek Árpád-kori Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt kolostorának a helyét. Ehhez külön is tartozhatott kápolna!17 Nincs lehetőségünk, hogy külön foglalkozhassunk a Segesd határában előkerült többi egyházakkal, illetőleg templomos helyekkel. A lényeg az, hogy egy - Somogyvárhoz hasonló - jelentős királyi alapítású egyházi szervezetet figyelhettünk meg Segesd ispánsági központ és főesperességi székhely esetében is. AZ ÁRPÁD-KORI SOMOGYI NEMZETSÉGI KÖZPONTOK TEMPLOMAI a. Kaposszentjakab egyházai19 Somogy megye legkorábbi nemzetségei közül a legtöbb idegen, német eredetű volt.20 Ugyancsak német származású az a Győr nemzetség, amelynek Atha, Otto nevű nádorispán rangú őse 1061-ben Kapos szentjakabon bencés apátságot alapított. Nagy Emese régész 1960-1966 között tárta fel21 a háromhajós, egy apszisos típusú, téglából épített kegyúri egyházat. A bonyolult elrendezésű templomhoz délről csatlakozott a központi udvaros, kerengős elrendezésű kolostori lakóépület. (2. ábra) A román és gótikus periódusú bencés kolostortól É-ra 20 m-re állt a középkori oktogonális, tégla anyagú temetőkápolna; mintegy önálló plébániaegyház. (2. ábra) A megye legkorábbi (XI. század közepi) kőfaragványai innen kerültek elő. Ezeknek az oszlopfejezeteknek, oszloplábazatoknak a palmetta-, akantuszlevél motívuma a keleti bizánci ízlésvilágot tükrözi.22 23 b. Babócsa egyházai A Győr nemzetség szentjakabi bencés apátságához hasonlóan korai (XI. század második fele) az ugyancsak német eredetű Tibold nemzetség Szent Miklós tiszteletére alapított bencés apátsága.24 A kolostoregyüttesből egy apszisos, téglalapalakú hosszú hajóval rendelkező, 25x10 m-es alapterületű egyház kőfalmaradványait tártuk fel 1988-ban. A tőle 50-60 m-re D-re megtalálható 12x8 m-es alapterületű egyhajós, félköríves, téglákból épült plébániaegyház a Szent Egyed. Ez a - somogyvári bencés apátságnál látott - halszálkás falazatú (opus spicatum) technikával készült.25 (3-4. ábra) A bencés apátságot (de lehetséges, hogy a román kori plébániaegyházat is!) kőfaragványokkal díszítették. Erre utal az általunk 1984-ben megtalált, Szent János evangélistát ábrázoló26 XII. századi, faragott kőtöredék. 27 c. Az ún. rádi egyházak A Koppányi legyőző, ugyancsak német eredetű Vencellin-Rádi nemzetség egyháza már a XI. században állt. Éri István 1957-ben folytatott feltárásai szerint ezt a kisméretű, patkó alakú szentéllyel rendelkező, 11,5 m hosszú és 7 m széles egyházat a XIII-XIV. században 9,5 m-rel meghosszabbították. így jött létre - a hács-béndeki, a babócsai, korai templomtípusból - egy meghosszabbított, 20x9 m-es téglatemplom.28 (4. ábra) A rádi XI. századi nemzetségi templom elsősorban a Dél-Balaton mentének a bencés templom típusával egyezett meg. (Ld. Taru, Somogytúr, Kőröshegy, Siófok, Lelle és Boglár, Fonyód) (5. ábra) 124
