Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - IX. Egyház és társadalom
Schibema Ferenc nyilas ügyvéd tartóztatott le 1944. novmber 27-én a veszprémi püspöki palotában, 26 más egyházi személlyel és papnövendékkel együtt.47 Fontosnak találjuk felhívni arra a figyelmet, hogy az ADSS-ben egyáltalán nem találhatóak források a Szentszék esetleges "energikus" diplomáciai közbenjárásáról Mindszenty püspök sorsát illetően, sem pedig Shvoy Lajos székesfehérvári püspöknek a nyilasok általi bebörtönzésére,48 sem pedig báró Apor Vilmos püspöknek az országot "felszabadító" szovjet katonák által történt barbár meggyilkolására vonatkozóan. SERÉDI KÖZBENJÁRÁSA HORTHYNÁL AVATIKÁN ÉLELMISZER-SZÜKSÉGLETEINEK KIEGÉSZÍTÉSE ÉRDEKÉBEN Maglione államtitkár kérésére 1942 decemberében Horthy 71 vagon búzát küldött a "Cittá del Vaticano" részére azzal a kívánsággal, hogy a Szentatya a nehézségek ellenére is folytatni tudja a nemes küldetését az emberiség szolgálatában.49 A MAGYAR HIRERARCHIA ÉS AZ ORSZÁGBAN MŰKÖDŐ HUMANISTA SEGÉLYSZERVEZETEK AKCIÓI A LENGYEL, ZSIDÓ ÉS SZLOVÁK HÁBORÚS ÜLDÖZÖTTEK MEGSEGÍTÉSÉRE Wladislavia püspöke, Radonski Károly 1944. január 4-i levelében számol be XII. Piusnak a Magyarországon védelmet kapott 29 000 lengyel katona és más 12 000 civil menekült helyzetéről,50 akik egyrészt az országban elszórt 123 menekültek táboraiban voltak elhelyezve, másrészt privát, keresztény családoknál kaptak menedéket a német katonai jelenlét ellenére. Slachta Margit51 nővér, a Szociális Misszióstársulat tagja és a Szociális Testvérek Társaságának alapítója, már 1943. március 11-én felhívta Rómában az Államtitkárság és a pápa figyelmét a Szlovákiában52 élő zsidóság tragikus helyzetére.53 Később, 1943. május 15-én, ismét megkéri levélben XII. Piust, hogy ne szűnjön meg közbenjárni a szlovákiai deportálások megakadályozásáért.54 Összefoglalásként azt mondhatjuk, hogy a magyar katolikus egyház a Szentszék második világháborúra vonatkozó szöveggyűjteményében tanúságtételt ad a következő pápai enciklikákban kifejezett alapelvekhez való következetes ragaszkodásáról:- "Non abbiamo bisogno" (1931), amely a fasizmus elítélése;- "Mit brennender Sorge (1937. március 14.) a nácizmus ideológiájának megbélyegzése;- "Divini Redemptoris" (1937) a kommunizmus ideológiai elítélése. Egyben kötelességünknek érezzük a leghatározottabban visszautasítani azokat az ADSS-alapján levont, valótlan következtetéseket, amelyek szerint:- "a magyar katolikus püspökök a román-ellenesség szellemi vezetői voltak" (VÖ., Dumitriu- Snagov, Ion, La Romania nella diplomazia vaticana 1939-1945, Roma 1987, (A Pápai Gergely Egyetem kiadása), 21. o.;- hogy a magyar katolikus egyház anyagi követeléseket támaszt mind a mai napig a jelenleg Romániához tartozó volt magyar egyházmegyékkel kapcsolatban (Vo. uo., 36. o.);- hogy XII. Pius Horthynak írt elismerő sorai csupán "protokolláris elismerés" lett volna (Vö. uo., 103-104. o.);- igaz lenne az a tény, hogy Fiedler István, 1930. október 16-án szentelt szatmári püspök Románia ellenes fegyveres konspirációban vett volna részt (Vo. uo., 21. o.). Apor püspök vértanú halála, Mindszenty prímás életáldozata, Meszlényi és Shvoy püspökök a fasiszta és kommunista börtönökben tanúsított elvhűsége a bizonyítéka annak a történelmi valóságnak, hogy a magyar katolikus egyház - jóllehet emberi gyengeségektő nem mindenkor mentes - magatartásában döntő szerepet kapott történeti küldetésének felismerése tudata a korabeli történelem éveiben, azaz a szenvedők és elnyomottak melletti következetes kiállás tanúságtétele. 517
