Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - I. Árpád-kor
UZSOKI ANDRÁS A VESZPRÉMI PÜSPÖKSÉG SZENT MIHÁLY PATROCINIUMA A történeti Magyarország templomai és egyházas helyei közül több száz viseli titulusként Szent Mihály arkangyal nevét, és tiszteli patrónusként névadóját. Már a kora középkorban őt tartották az egyház védelmezőjének. Mind a bizánci, mind a latin rítusú kereszténység területén nagy népszerűségnek örvendett. Erről tanúskodik a középkor legkedveltebb legendagyűjteménye, a Jacobus da Voragine által 1263-1273 között megírt Legenda aurea. Tisztelete lár az egyházatyák korában számottevő, de elterjedését tulajdonképpen a hagyományok által megőrzött apparitióknak, jelenéseknek köszönhette. A hagyomány szerint az V. század végén vagy a VI. század elején történt megjelenése a Garganus-hegyen, az apparitio in monte Gargano, az egyik legjelentősebb esemény, de nem kevésbé híres a normandiai tengerparton, a Le mont Saint Michel-en történt megjelenése sem, amely a sziklatarajon alapított apátságot híres búcsújáróhellyé tette. Ez azt jelenti, hogy itáliai tisztelete három évszázad múlva, már a Karoling-birodalom északnyugati részén is meggyökeresedett. Nagy tisztelője volt az arkangyalnak a germánság nagy térítője, Szent Bonifác is, aki a VIII. század első felében a germánok főistene, Wotan kultuszhelyeit felszentelte és Szent Mihályról nevezte el. 813-ban a mainzi konzíliumon Jámbor Lajos az ősz kezdetének Szent Mihály arkangyal ünnepét jelölte meg. A Karoling Pannóniában Német Lajos uralkodása idején, Adalwin salzburgi érsek egyházszervezési körúton járt. 864 karácsonyát Pribina székhelyén, Mosaburgban ünnepelte. Templomfel- szentelési programja szerint egy hét múlva, 865. január 1-jén Ortahu-ban, Kocel birtokán szentelt fel egy templomot Szent Mihály tiszteletére. A bajorok és karanténok megtérését leíró szerző a Conversioban ezt az eseményt így ismerteti: "Die vero Kalendis Januariis ad Ortahu consecravit ecclesiam in honore sancti Michaelis archangeli in proprietate Chezilonis." Kiváló történészünk, Bogyay Tamás már három évtizeddel ezelőtt arra a megállapításra jutott, hogy az Ortahu helynév etimológiája és Veszprém földrajzi fekvésének a képe alapján a két helységnév földrajzilag azonosítható. Ezt a topográfiai egyeztetést - szerinte - az a tény is megerősíti, hogy Veszprémben valóban van egy Szent Mihály tiszteletére szentelt székesegyház. Ortahunak Veszprémmel történt indentifikálását főleg a német nyelvű szak- irodalom vette át, de a magyarországi történetírásban ez a nézet nem terjedt el. Bogyay Tamás érvelését és következtetését logikusnak vélem, ezért az azonosítás meggyőzőnek látszik. Régészeti szempontból azonban úgy látom, hogy hiányzik egy láncszem a bizonyítási eljárásból, amely minden ellenvetést kizárna e történeti probléma megoldásának útjából. Ez a láncszem pedig az Ortahuban épített templom maradványainak, vagy alapfala nyomainak a feltárása lenne. A várhegyen végzett eddigi régészeti kutatások, ásatások ugyanis erre a kérdésre nem tudnak feleletet adni. E témakörben, de más vonatkozásban annál értékesebb eredménnyel járt korábban Gyürky Katalin sok problémát megoldó ásatása a székesegyház északi oldalánál. Itt sikeresen feltárta annak a Szent György templomnak, pontosabban rotundának az alapjait, amelynek legrégibb említése a Szent Imre legendában található. A X. századra keltezhető építmény titulusát évszázadok után is megőrizte, noha a reneszánsz korban teljesen átépítették. E rotunda esetében régészetileg is bizonyítást nyert, hogy a veszprémi várhegyen az államalapítás óta szorosan egymás mellé épült fel egy Szent György és egy Szent Mihály titulusú templom. A két titulus egymásmellettisége azért is érdekes, mert e két szent hagyománytörténetében nagyon sok a hasonló és majdnem azonos vonás. Mindketten az egyház harcos védelmezői, a sátánnal és a sárkánnyal harcolnak, amely kifejezésre jut ikonográfiáik történetében, ha attribútumaikat hasonlítjuk össze. Mihály legendáiban több a bibliai elem, Györgyében több a keleti pogány, mesés motívum. Mihály patrociniumának a száma Magyarországon több, mint Györgyé, ezenkívül szerepe is sokoldalúbb, amely az angelológiában betöltött kiemelkedő helyzetéből adódik. Szent Mihály patronátusának Veszprémre vonatkozó első dokumnentuma az alapítólevélnek is 87
