Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások
I Jánosról nevezett ferences rendtartomány kezelésében lévő Magyar Szentföld ferencespapjai ajánlották, hogy a szétszórt, különböző egyházközségek tudósítólapjai helyett közös és sokoldalúan tájékoztató lapot kellene indítani, amit így indokolnak: "mert a sajtó nagy hatalom".23 Úgy tűnik, az 1945 agusztusában meginduló Új Ember hetilapnál többet és mást kívántak a szerzetesek. A kor modem lelkiségének formálásában különösen a jezsuiták és a Jézus Szíve Népleányai Társasága veszi ki részét, de ennek igénye jelentkezik a világiak részéről is. Ilyen az ún. apostolképzés. Kollár Ferenc SJ a Jézus Szíve mozgalomnak néhány programpontját szeretné megvalósítani az egyházközségek életében, jelesül: vezetőket képezni és teológiailag művelt egyéneket adni a társadalomnak.24 A Jézus Szíve Népleányok 1946 októberében Szegeden felállították a Hitoktató- és Apostolképző Főiskolát 35 hallgatóval.25 A fővárosban ugyan működik a Ward Kollégium, amely hitoktatókat képez, de a szegedi Főiskola nem szándékozik verseny.ars lenni, hiszen az Alföld tanyavilágára orientálódik. Egyesületi vezetőket, előadókat képeztek ki olyan neves tanárok körével mint Őry Miklós (dogma), Hermann Egyed (egyháztörténelem), Hunya Dániel (aszketika), Bálint Sándor (néprajz). Az egyházközségek az I. világháború után indultak gyors fejlődésnek, amely kezdeményezés folytatódik a II. világháború után. Szép kezdeményezésnek bizonyult, noha akkor nem is lett több ennél a Farkasréti Kisegítő Kápolnaegyesület, amelyik a temetőkápolna altemplomában már az ostrom utolsó napjaiban tartott istentiszteletet. 1946-ban megalakították a Farkasréti Egyházközséget, és kihelyezett lelkészség lett, azonban plébániatemploma csak 1977-ben épülhetett meg.26 Hogy milyen szerepet tölthet be az egyházközség mint részegyház, azt a Bakács téri Assisi Szent Ferenc Egyházközség27 bizonyította be 1946-ban. A 22 879-es lélekszámú egyházközséget 46 tömbre osztotta, egyes házakban házgondozót állított. Vezetők részére apostoliskolában világnézeti nevelést biztosítottak, akik összehangolt program alapján kovászként hatottak a közösségben. Különböző egyesületek működtek a feloszlatás előtt, és nagyszerű embereket tudtak megnyerni maguknak. A Szívtestőrgárda parancsnoka Rónay György volt. Külön 25 tagú színjátszógárdát szerveztek. A Karitász elnökségét Putnoky Jenő gyáros vállalta, és erre nagy szüksége volt az egyházközségnek, hiszen kb. 200 személyt segélyeztek, naponta 48 gyereket ebédeltettek, ezenkívül 28 orvost vontak be a betegápolásba, sőt jogi tanácsadással is szolgáltak. A Szent Vince Szeretetegyesület pedig 90 család gondozását vállalta el, köztük háborús sérülteket is. Ez a szervezés mintaértékű lehetne a ma működő kiscsoportoknak. A szerzetesrendek és az egyházközség viszonyát 1945-ben Drahos János káptalani helynök rendezte.2* A szerzetesrendek és egyesületek saját tagjaiknak bármit rendezhetnek korlátozás nélkül. Ha az egyházközségben hitbuzgalmi alakulatok (Credo, Oltáregyesület stb.) szándékoznak valamit rendezni, azt a plébános jóváhagyásával tegyék. Ha bármelyik szerzetesrend, hitbuzgalmi egyesület rendezvénye az egyházközség területén kívül óhajt körmenetet, zarándoklatot, konferenciát rendezni, előzőleg egyeztesse az Actio Catholicá-val. SAJÁTOS JELENLÉT A HATÁROKON TÚL A hazánkra nehezedő vasfüggöny árnyéka már érzékelhető volt. S ez szintén a korra, a bezárkózásra jellemző, hogy nem a tudomány, a művészet, az irdalom vagy kereskedelem láncszemein át kapcsolódunk az európai házba vagy azon túl, hanem egyedül a karitász vonalán. A segélykérést az egyház az államnál jóval később, csak 1945 őszén indította meg. Az egyház számára legfontosabb, diplomáciai kapcsolatunk a Szentszékkel megszűnt. A háború véget sem ért, már 1945. április 2-án kiutasította a Szövetséges Ellenőrző Bizottság hazánkból az apostoli nunciust, Angelo Rottá-t.29. Ezt a katolikus társadalom ideiglenesnek vélte oly annyira, hogy megjavítják a nunciatúra épületét, sőt a miniszterelnöknek szándékában állt a kapcsolat helyreállítása. Angelo Rótta is "ég a vágytól", hogy visszatérhessen az általa szeretett Budapestre, ahol a zsidó üldözöttek védelmében annyi jót tett - erre azonban hiába várt.31 XII. Pius pápa. hazánk régi ismerőseként megértéssel fordult az új nehézségek felé. A kis nemzetek iránti megbecsülésének jelét látta mindenki abban, hogy Mindszenty József érseki székfoglalója után néhány hónapra a bíborosi kollégium tagja lett.32 Címtemplomaként a Leo Skrybenski prágai érsek halála folytán megüresedett Santo Stefano Rotondót kapja meg, a magyarok ősi templomát. A pápai 69
