Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások
állam ezt összevonta volna ("commassatio"), és egy külön erre a célra választott egyházi grémium felügyelete alatt fordította volna egyházi célokra, így a papság fizetésére és a katolikus iskolák támogatására. A második programpont az egyház belső reformját tárgyalta, jelesen az egyházi fegyelmet és a szerzetesek ügyét. A tervezet minden kétséget kizárt afelől, hogy mind a papi cölibátust, mint a szerzetesi intézményt mint a kor szellemével és a haladó felvilágosodással nem egyeztethetőt eltörölte volna. Közjogi vonatkozásban az 1848-as törvényhozás 20. törvénycikke okozott az egyháznak problémát. Ezzel - a felekezetek közötti egyenlőség és viszonosság alapján - a katolikus egyház elvesztette közéleti kiváltságos helyzetét, viszont megmaradt az állami mindenhatóság a királyi főkegyúri jog formájában, míg a többi egyház és vallásfelekezet teljes önkormányzatot és szabadságot nyert. A szabadságharc, amelybe a főpapok jelentős része, az alsópapság pedig teljesen belesodródott, bukással végződött. Az egyház a Habsburg Birodalom új urainak szemében bűnbaknak számított. Jött a megtorlás és megalázás. Püspököket menesztettek, papokat végeztek ki, az egyházi vagyont kifosztották. Mindez természetesen azt eredményezte, hogy az egyház a nemzetnek az ún. passzív rezisztenciájához csatlakozott. Scitovszky János hercegprímás vezetésével megpróbált az új-abszolitizmus központosító egyházpolitikájának ellenállni, de az 1855-ös konkordátumot, amely a magyar egyháznak alig adott, de tőle annál többet vett el, kénytelen volt elfogadni. Akkor viszont, amikor az 1867-es kiegyezéssel kapcsolatban az egyház és állam viszonyának kérdése újra napirendre került, a magyar püspöki kar IX. Pius pápának kereken kijelentette, hogy azt a konkordátumot, amelyet a magyar püspökök minden közreműködése nélkül kötöttek, minden közreműködésük nélkül el is temetik, alkotmányjogilag úgysem volt sohasem érvényes. Azt azonban érezhette az egyház, hogy a konzervatívok - akikkel lényegében az 1830-as évektől, kezdve tartott - képtelenek a viszonyok jövőbeni rendezésére. Ezért a püspöki kar már az 1860-as években óvatosan kapcsolatot keresett a liberális ún. Deák-Párttal, ami a kiegyezés (1867) után konkrét formát is öltött. Simor János prímás és Haynald Lajos kalocsai érsek vezetésével halálukig, 1891-ig az egyház Deák és Andrássy pártját támogatta, még akkor is, ha az néha az egyház belső életébe is beleavatkozott, mint pl. az első Vatikáni Zsinat idején (1869-1870) vagy azt követő ún. placétumharc formájában. A püspöki kar magatartásának természetesen nyomós okai voltak. Elsősorban a mindent megmételyező, elsorvasztó és vallásilag közömbössé tevő liberalizmus járta át a tömegeket, és az egyház jogos érdekei védelmében, mint az 1894-1895-ös közjogi törvénycikkek megalkotása, - az ún. magyar kultúrharc idején is látható volt - nem támaszkodhatott külső segítségre. A hívek elközömbösödésével a papság és a szerzetesek elvilágiasodása járt párhuzamosan. Sokáig tartott, míg Magyarországon "az álló vizek egyszercsak megmozdultak" (Nyisztor Zoltán) és míg a kultúrharc nyomán, valamint az I. világháború, a Tanácsköztársaság és Trianon nyomorán okulva századunk katolikus megújhodása virágba szökkent. IRODALOM ADRIÁNYI, Gabriel: Die Stellung der ungarischen Kirche zum österreichischen Konkordat von 1855. Roma 1963. ADRIÁNYI, Gabriel: Fünfzig Jahre ungarischer Kirchengeschicte 1895-1945 (= Studia Hungarica, 6) Mainz 1974. ADRIÁNYI, Gabriel: Ungam und das I. Vaticanum. Köln-Wien 1975. ADRIÁNYI, Gabriel: Beiträge zur Kirchengeschichte Ungarns (= Studia Hungarica, 30). München 1986. Ott 198-200 irodalom. ADRIÁNYI Gabriel: Az egyháztörténet kézikönyve (= Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae, 4). 2 kiadás München 1990. DANSETTE, Adrien: Histoire religieuse de la France contemporaine. Paris2 1965. HERMANN Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. (= Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae, 1) 2. kiadás München 1982. JEDIN, Hubert: Handbuch der Kirchengeschichte. VI, 1 és VI, 2. Freiburg-Basel-Wien 1971, 1973. LATREILLE, A.-RÉMOND, R: Historie du catholicisme en France. 3. kötet. Paris2 1962. NYISZTOR Zoltán: Ötven esztendő. Századunk magyar katolikus megújhodása. Bécs 1962. SALACZ Gábor: Egyház és állam Magyarországon a dualizmus korában 1867-1918. (= Dissertationes Hungaricae ex história Ecclesiae, 2) München 1974. 53
