Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - X. Személyiségek az egyházban
Rev. ROSDY PÁL MINDSZENTY JÓZSEF BÍBOROS HERCEGPRÍMÁS TERVEZETE ÚJ MAGYARORSZÁGI EGYHÁZMEGYÉK KIALAKÍTÁSÁRA Az esztergomi Prímási Levéltár 4968/1948. sz. jelzettel őrzi azt az iratcsomót, mely "új püspökségek szervezése" címmel tartalmazza Mindszenty József tervezetét, előmunkálatait és az Apostoli Szentszéknek szánt felteijesztését latin nyelven. Mindszenty József bíboros hercegprímás azt tervezte, hogy Kaposvár, Kecskemét és Nyíregyháza székhellyel három új egyházmegye kialakítását kéri a Szentszéktől. A felteijesztés latin fordításán 1948. augusztus 31-e a dátum, elejére pedig rábélyegezték: "Elintézve". Ez arra mutat, hogy a felterjesztést el is küldték Rómába. Természetesen a hamarosan bekövetkező események, a bíboros elhurcolása és elítélése, a vasfüggöny legördülése lehetetlenné tette, hogy a Szentszék bármilyen érdemi lépést tegyen az ügyben. Mielőtt a tervezet részleteit ismertetném, szeretnék rávilágítani arra, hogyan tükrözi az Mindszenty József főpásztori programját, mennyire beleillik azon törekvéseinek sorába, amelyek azt célozták, hogy az egyházi vezetés, a hierarchia minél közelebbi egységbe kerüljön a hívekkel. Közismert volt a hercegprímás törekvése, hogy a nagy plébániákat kisebbekre ossza, a leányegyházakból (füiákból) minél nagyobb számban önálló egyházközségek váljanak. Ez a folyamat ténylegesen elindult. A lelkipásztori létszám ezt lehetővé is tette, a lelkipásztori cél pedig az volt, hogy kisebb, átláthatóbb egyházközségekben, emberközelben legyenek a rezideáló papok. Ma sincs korszerűbb lelkipásztori szervezet ennél, csak a paphiány tette szükségessé az ellenkező irányú fejlődést, anyaegyházközségek filiává minősítését. A hatalmas kiterjedésű egyházmegyék megosztása ugyancsak azt szolgálta volna, hogy a fő- pásztor a kisebb területen könnyebben alakítson ki papjaival állandó kapcsolatot, szervezettebben irányítsa az "acies bene ordinata"-t (a jól rendezett sereget). Mindszenty bíboros hercegprímás 1948-ban, XII. Piushoz írt felterjesztésében így indokolta terveit: Első érve volt, hogy a lakosság számszerű megoszlásában bekövetkezett változások teszik szükségessé három nagy egyházmegye, a veszprémi, váci és egri megosztását. Utoljára 1804-ben került sor ilyen dismembratio-ra (Eger érsekséggé emelésével egyidejűleg). Azóta az egri főegyházmegye népe háromszorosára, a váci egyházmegyéé ötszörösére, a veszprémié pedig két és félszeresére növekedett (1948-as becslés). A szóban forgó egyházmegyék területének nagyságát úgy érzékelteti az irat, hogy Egertől 100-170 km-nyire esik a legtávolabbi plébánia, Veszprémtől 150 km-nyire, Váctól pedig 220 km-re. "Ez lehetetlenné teszi e távoli területek kormányzását." A szent olajokat, körleveleket nehéz eljuttatni, főpásztori látogatásokat tenni szintúgy. E távoli területek ráadásul erősen vegyes vallásúk. "A marxizmus fertőzése is terjedni látszik már nem egy ilyen vidéken." A hitélet gyenge. A nagy plébániák megosztása sem történhet meg az egyházmegye megosztása nélkül. A váci és egri egyházmegye területén a tanyák is nehezítik a lelkipásztori ellátást. A hercegprímás a veszprémi egyházmegye akkori helyzetének leírásában kiemeli, hogy a somogyi területet a Balaton választja el Veszprémtől, és a somogyi nép lelkisége is eltérő. Felhívja a figyelmet a szekták terjedésére is. A veszprémi egyházmegyében (1941-es adatok szerint) 706 300 katolikus élt 316 plébániához tartozva. A kaposvári egyházmegye kialakítása után 413 386 katolikus maradt volna a veszprémi egyházmegyében. A kaposvári egyházmegye területét Somogy megye képezte volna, a Balatontól a Dráváig. így nemcsak a veszprémi egyházmegye területének mintegy fele került volna hozzá, hanem a pécsi egyházmegyéből a szigetvári esperesi kerület is (6 plébánia). így a kaposvári egyházmegyének 312 646 hívője lett volna. A váci egyházmegyében 1947-ben 1181102 katolikus élt. Az új kecskeméti püspökséghez került volna 525 916 hívő. Területéhez tartozott volna a csongrádi, kiskunsági főesperesség egészen, a szolnoki főesperességből pedig a Tiszától jobbra eső terület. Összesen 63 plébánia. 573