Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)

Előadások - X. Személyiségek az egyházban

fejére tette a koronát, a prímás közben figyelmeztette a királyt, hogy a korona a szentséget, dicsőséget és hatalmat jelképezi, amelyek által a király a főpapokhoz hasonlóvá válik, mert Isten szolgái a lelkeket kormányozzák, a király pedig Isten egyházát a veszedelmektől oltalmazza. Ezután a koronázó főpap átnyújtotta a királynak az országalmát és a jogart. Ezt követte az intronizáció, mikor a koronázó főpapok és a nádorhelyettes a szentély evangéliumi oldalán felál­lított királyi trónhoz kísérték a megkoronázott királyt, és a prímás rövid intelme után, amely így hangzott: "állj és tartsd meg ezt a helyet, amelyet a mindenható Isten jelölt ki számodra!", elfoglalta a trónt. A nádorhelyettes ekkor felkiáltott: "Éljen a király!" - a résztvevők erre hármas hangos éljenzéssel köszöntötték a megkoronázott fejedelmet. Üdvlövésre megdördültek a Gellérthegyen felállított ágyúk és megszólalt Budapest összes harangja. Ezután következett a királyné koronázása. A király és a királyné kíséretükkel együtt a főoltár előtt álló hercegprímáshoz járultak. A király kéréssel fordult a főpaphoz: "Főtisztelendő atya, kérünk, hogy üdvözítőnknek Jézus Krisztusnak dicséretére és dicsőségére az Istentől nekem rendelt hitvestársamat megáldani és a királyi koronával fölékesíteni méltóztassál."13 Ezután a királyné leborult az oltár lépcsőjére, elimádkozták felette a Mindenszentek litániáját, majd a királlyal azonos módon megkenték a jobbját olajjal. Ezután következett a koronázási aktus. A kalocsai érsek a királyné fejére helyezte a házikoronát, a prímás és a nádorhelyettes kezébe vette Szent István koronáját, és a királyné jobb vállára tették. Ezután a bíboros átnyújtotta a királynénak a jogart és az országalmát, majd a koronázásban segédkező két püspökkel, s a kísérettel a trónhoz kísérték, és a királyné helyet foglalt férje balján. Ezután az evangéliummal folytatódott tovább a szentmise. Az énekkar és a zenekar Liszt Ferenc koronázási miséjével tette ünnepélyesebbé a szertartást. Offertóriumkor a királyi pár az oltárhoz ment, az oltár felső lépcsőjére térdeltek, és a hercegprímás által átnyújtott paténát (ostyatartót) megcsókolták. A mise végeztével következett az aranysarkantyús vitézek lovaggá ütése. A király a trónon ülve, kezében az ország kardjával, az eléje járuló kijelölt nemesek vállát megérintve, lovaggá ütötte őket.14 Ezután következett a koronázás harmadik lényeges mozzanata, az eskütétel. A templomból előre meghatározott menetben kivonultak a résztvevők a Szentháromság térre. Az emelvényre érve a király kelet felé fordult, jobbját esküre emelte, baljában pedig az eskükeresztet tartva mondta a prímás után az eskü szövegét: "Mi I. Károly Isten kegyelméből Ausztria Császára, Csehország Királya..., Magyarország e néven IV. Apostoli Királya, mint Magyarország s Horvát-, Szlavón- és Dalmátországoknak örökös és Apostoli Királya, esküszünk az élő Istenre, boldogságos Szűz Máriára s az Istennek minden szentéire, hogy az Isten egyházait Magyarország s Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok törvényhatóságait, s egyházi és világi minden rendű lakosait jogaikban, kivált­ságaikban, szabadságukban, szabadalmaikban, törvényeikben, régi jó és helybenhagyott szokása­ikban megtartjuk... megteendjük mindazt, amit ezen országaink közjavára, dicsőségére és öregbítésére igazságosan megtehetünk. Isten minket úgy segéljen, s annak minden szentéi."15 Az eskütétel után előírt rendben átvonultak a Szent György térre, a kardvágás színhelyére. A tér közepén építették meg a koronázási dombot. A koronázó dombnak szimbolikus jelentése van. Földjét azokról a helyekről hordták össze, ahol a magyar történelem kiemelkedő eseményei zaj­lottak.16 IV. Károly az ország vezetőivel együtt, királyi díszben, lóháton érkezett a térre. Miközben az országgyűlési képviselők és a kíséret többi tagja elfoglalták helyüket a domb körül, a király fellovagolt a dombra. Kihúzva kardját egy-egy kardvágást tett a négy égtáj felé. A király ezután visszalovagolt a palotába, ahol a koronázási ünnepség zárlataként következett a koronázási dísz­ebéd és a fogadás, ahol gazdagon megvendégelték és köszöntötték az uralkodó párt, átadták a nemzet áldozatkészségét és hűségét kifejező ajándékokat. JEGYZETEK 1. Prímási Levéltár (PL) Acta Coronationis Caroli IV. (198. 1. A koronázási Hitlevél) továbbiakban ACC./ 2. Ld.: PL. ACC. 12. 3. Ld.: PL. ACC. 10. 4. A koronázási hitlevél jogi természete és az új hitlevél (Bp. Jogállam kiadó, 1917.) 5. Gr. Károlyi Mihály benyújtott tervezete alapján állította össze a parlament. 5Ó7

Next

/
Oldalképek
Tartalom