Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - X. Személyiségek az egyházban
1 17. Egyházi beszédek textuáriuma 1864-1881 18. Különböző igehirdetők szerzőinek mutatója 19. Különböző igehirdetők halotti beszédeinek mutatója. Levéltárunk balmazújvárosi szolgálata idejéről (1853-54) 43 beszédet, Szentesen eltöltött éveiből 64 igehirdetést őriz. Debreceni lelkipásztorságából (1856-1881. II. 9-ig) 219 prédikációja van regisztrálva. Halotti prédikációja pedig 1217. Huszonöt év alatt átlagban évente 10 prédikációja és 49 temetési beszéde maradt kéziratban. E rövid áttekintés jelzi egyházi beszédeinek forrásait, fő szempontjait, igehirdetői szolgálata periódusait és igehirdetési szolgálatának rendszerezését. IGEHIRDETŐI FEJŐDÉSÉNEK TARTALMI JELLEMZŐI IDŐRENDBEN A továbbiakban igehirdetésének történeti periódusai szerint igehirdetéseinek számbavételéről, készülési metódusáról, tartalmának lényeges vonásairól és azok tanulságairól szólok. Természetesen lehetne egyéb kitekintéssel is lennünk. Pl. levelezéseiben fellelhető igehirdetéseire, exe- getikai, homiletikai, liturgiái megállapításaira, korabeli megnyilatkozásokra, forrásainak felhasználására, kortársaival való összehasonlításra, egyéb igehirdetéssel kapcsolatos összevetésekre, de az előadás keretei ezt a tágítást nem engedik meg. SZOLGÁLATÁNAK PERIÓDUSAI: KOLLÉGIUMI ÉVEK (1841-1851) Lelkészi szolgálatát megelőzik a kollégiumban eltöltött évek, ahol esküdtfelügyelő, praeceptor, majd könyvtámok volt. Ekkor mondott beszédei még idegennyelvű szerzők munkáinak átdolgozásai voltak. Főként Robertsonhoz fűződő lelki hatás alatt állott, de nem kerülte el érdeklődését Ammon Friedrich Kristóf (művei: 1798-1819, Erlangen, 12 kötet), Cannabich prédikációi (1798, Leipzig), Cellerier (Sermons et prieres... Paris 1843), s az ugyancsak párizsi Cheneviere és Coqerell prédikációi. Érezhető hatást gyakorolt rá Merle d’Áugibne (Sermons, Hamburg 1825), Reutlinger (Sammlung von Predigten, Zürich 1841), Recueil (des Sermons, Lausanne 1831). Ismerte a svájci prédikáció gyűjteményt (Sermons evangeliques, Paris 1838) és Tschirner prédikációit is (Lipcse, 1828). Már kollégiumi évei alatt jól megtanult franciául és németül, így e forrásokat kiválóan tudta hasznosítani. De használta magyar szerzők műveit is, közöttük: Budai Ézsaiás: Keresztény elmélkedések (Debrecen 1831), Beke Sámuel: Vasárnapi beszédei (Kolozsvár, 1840, 1851), Diószegi Sámuel: Erkölcsi tanítások (Debrecen 1808), Édes János egyházi beszédei (Miskolc 1844), Fésűs András beszédei (1845), Földvári József közönséges prédikációi (Debrecen 1832), Hunyadi Ferenc 5 kötetes munkája (Vác, 1797-1802), Kiss Ádám négykötetes egyházi beszédei (Pest 1849), a Lelkipásztori Tárház (Fábián József szerk. 1818. 1-4. k.) Medgyes Lajos kétkötetes egyházi beszédei (Kolozsvár, 1849, 1851), Péczeli József: Erkölcsi prédikációk (Győr, 1-2 k. 1790. és Debrecen, 3-4 k. 1831-1833), Szoboszlai Papp István diétái beszédei (1825-27), Szeremlei 32 papi beszéde (Rozsnyó, 1840), Takács Ádám prédikációi (Pozsony-Pest, 1797), és Török Pál: Egyházi beszédek (Pest, 1841 - több szerzőtől).3 E rövid utalás jelzi Révész Imre igehirdetői szolgálatra való felkészülésének rendszeres, átgondolt, kiváló forrásokat használó, körültekintő munkáját, melyek későbbi szolgálataira rányomták a bélyeget, és így válhatott pontos, korrekt, mélyen gondolkodó és a hallgatóságot megnyerő prédikátorrá, aki nem nyitott ugyan új korszakot, nem is volt az első az igehirdetők között, de kiemelkedő és átütő igehirdetőjévé vált a magyar református egyháznak, olyan korszakban, amikor szükség volt a tisztánlátásra, az előremutató bátorságra és az egyház tagjait lelkiismeretesen vezető lelkipásztorra. E korszak egyik jellemző igehirdetését 1848. március 19-én mondta el az Oratóriumban a Zsolt. 137: 5-6. alapján. Mély hazaszeretetéről való átütő bizonyságtétel volt. Hatása nem maradt el. A diákság a beszéd után gyűlést tartott s egy petíciót fogalmazott meg, melyet a tanuló- ifjúság a Superintendenshez terjesztett fel. A petíciót a diákság kérésére maga Révész fogalmazta. E periódusban már Balmazújvároson többször prédikált. Textusait a "polgári élet" tisztasága, 560
