Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - IX. Egyház és társadalom
kímél semmit sem. Ennek a haragnak még egy cseppjét se tűrjük meg magunkban." (Békehírnök 1918. 65-67.) Huszonegy év múlva, már a második világháború ellen szól a Hajnalcsillag c. vasárnapi iskolai lapban Mészáros Sándor szerkesztő, újpesti lelkipásztor: "Soha nem volt olyan békéden és önmagával meghasonlott az emberi társadalom, mint ma. Nemzetek és népek elfelejtették a betlehemi angyalok énekét: Békesség! Ez az égi üzenet nemcsak Istentől eredő óhaj, hanem parancs is! Isten parancsolja a háborúban és gyűlölködésben élő embereknek, hogy béküljenek meg. Ma szuronyerdők felett, angyalok helyett gyilkos bombákat szórnak ártatlan gyermekekre és asszonyokra. A békésen álmodó pásztorok helyett apák vére festi meg a hókristályokat...Gyűlölködő emberek, tegyétek le a bosszú fegyvereit, álljatok meg és nézzetek fel az Isten könnyes arcára." (1939. karácsonyi szám) Szólhatnánk arról, hogyan segítettek baptisták is a Károlyi kormánynak 1918 decemberében egyházi küldöttségben az országról alkotott angolszász vélemény módosításán. Vagy, minek köszönhető, hogy a trianoni békeszerződés területvesztése miatt a 24 ezer baptistából csak 7000 maradt az új országhatárokon belül, és túlélte ez az egyház a vérveszteséget. Külön téma lehetne, hogyan vállalta fel a baptisták bölcs vezetése 1939 után a betiltott kisfele- kezetek ügyét, megvédve őket a meghurcoltatástól. Miért alapították meg 1944-ben a Szabad- egyházak Szövetségét? Érdemes annak is utána nézni, hogy miért nem tudta megtörni a baptista gyülekezetek lelkületét az ateista centralizációs törekvés? Az újra rendeződő országban lehet, hogy újból meg kell küzdenünk, mint hazai kisegyháznak a vallási egyenlőségért? Van ugyan már történelmi tapasztalatunk, de jobb lenne azokkal nem élni, hanem a demokrácia gyümölcseként elfogadni. Ha viszont kényszerhelyzetben leszünk, van jogunk önvédelmi harcra. Egyébként Istentől rendelt helyünkön akarunk állni:- a Szentírás alapján hitben és gyakorlatban,- lelkiismereti - vallásszabadság és emberi jogok tekintetében,- az evangelizáció, lélekmentés szolgálatában. IRODALOM .Az MBF. Alapokmányai. Abaptizmus rövid története. Budapest 1967. BANYAI Jenő: Az erdélyi és alföldi baptista misszió kezdeti korszaka. Theológiai Szemle 1966. GYŐRI Kornél: A baptisták hitelvi és gyakorlati sajátosságai... Emléklapok. Budapest 1972. KISS Emil: Missziótörténet. Budapest 1979. KISS Emil: a Békehímökben 1970-től megjelent egyháztörténeti írásai MÉSZÁROS Kálmán: A Pécsi Baptista Gyülekezet története. Doktori értekezés 1978. MÉSZÁROS Kálmán: MEYER Henrik munkássága, kora egyházi és társadalmi viszonyainak tükrében Theol. Szle. 1974. MÉSZÁROS Kálmán: A Magyarországi Baptista Egyház vázlatos története. Budapest 1985. SZEBENI Olivér: A magyarországi baptisták története. Budapest 1967. SZIGETI Jenő: A magyarországi szabadegyházi közösségek keletkezése és a protestáns egyházak. Theol. Szle. 1976. 537
