Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)

Előadások - IX. Egyház és társadalom

jött létre. Eszmei irányítását háromtagú kuratórium végezte. Végrehajtó szerve az igazgatóság volt. A foglalkozásokat az egyes katonai és polgári táborokban szabadegyetemi csoportokban tartották, melyek élén a lengyel lelkész és a lengyel táborparancsnok felterjesztése alapján, az igazgatóság által kinevezett csoportvezetők álltak. Programjukban szerepelt vallástan, lengyel irodalom és történelem, ismeretszerzés Magyarországról, közgazdaságtan, rádiótechnika, jog, egészségtan stb. A Lelkészi Hivatal részt vett a lengyel illegális mozgalomban is. A lengyel katonák, katonakorú férfiak kijuttatását Franciaországba, majd a Közel-Keletre a konspirációban működő Evakuációs Iroda irányította. A Lelkészi Hivatal és a papok tevékenységére derítenek fényt a hadtestparancs­noki jelentések. A szabadon mozgó lelkészek tartották a kapcsolatot a központ és a táborok között.26 Gyakran ők váltották meg a vonatjegyeket.27 Mivel legtöbbjük a táboron kívül lakott, hozzájuk viszonylag feltűnés nélkül érkezhettek a polgári ruhák, cipők.28 Prédikációikban távozásra buzdí­tottak, sok helyütt pedig a vasárnapi misét használták fel a katonák arra, hogy megszökjenek.29 Az ellenük megindított vizsgálatok alapján vagy ejtették a vádat, vagy bevonták működési engedélyüket, az is előfordult, hogy nyomozás előtt vagy közben a lelkészek egy része megszökött. Egy ideig magyar rendházakban bujkáltak, majd a vihar elükével, egy másik táborban újra szol­gálatra jelentkeztek. Sok esetben ők is elhagyták az országot. A nagy arányú szökések ismételt német tiltakozásokhoz vezettek. Ennek eredményeként távozni kellett a lengyel követség több tagjának, és a hercegprímás tanácsára Radonski püspöknek is.30 A Lelkészi Hivatal élére Wilk-Witoslawski Ferenc-rendi atya került.31 Titkára Stanislaw -Laski lelkész lett.32 Bárdossy miniszterelnöksége idején, német nyomásra - a kevesebb tábor ellenére - a lelkészek szolgálata nehezebbé vált. Igyekeztek bevezetni a Hivatal levelezésének cenzúrázását is, de ez Witoslawski atya ellenállásán megbukott.33 Az atya 1941. szeptember 24-én a Lengyel Polgári Bíróság vezetőjeként átadta Steifer ezredes­nek, a Lengyel Katonai Képviselet vezetőjének a Sikorski kormány parancsát, melyben felszólí­tották, hogy tisztéről mondjon le.34 A magyar katonai felső vezetés bizalmát és támogatását élvező Steifer lemondatása nem maradt következmények nélkül. Az atyát, a titkárát és a lemondást javasló Bogdan Stypinskit, a londoni kormány pénzügyminiszterének megbízottját, Siklósra, a tiszti bün­tetőtáborba internálták, ahonnan 1942 decemberében szabadultak.35 Internálásuk alatt a Hivatal vezetését Staczek lelkész látta el.36 A Lelkészi Hivatal kezdeményezte azt az akciót, melynek keretében a lengyel menekültek Magyarország iránti hálájuk megörökítésére kis kápolnákat, szobrokat állíttattak. Az átadási ün­nepségekről rendszeresen tudósított a Wiesci Polskié.37 A Lengyel Lelkészi Hivatal szerteágazó tevékenységét több forrásból finanszírozták. Támogatta a Polgári Bizottság, a magyar szervek, és jelentős összegeket kapott az Apostoli Nunciatúrától, az ún. pápai alapból. Staczek atya 1943 év eleji elszámolása szerint 60 000 P segélyt kaptak innen, és kb. 5000 db lengyel nyelvű evangéliumot, amelyet szétosztottak a menekültek körében.38 Magyarország német megszállása idején még kb. 30 lengyel pap volt az országban.39 Segélye­zésüket - hasonlóan a polgári menekültekhez - a Belügyminisztérium megszüntette. Helyzetük akkor rendeződött, amikor a HM 21. osztályához, majd a Nemzetközi Vöröskereszt védnöksége alá kerültek. A magyar papság is segítségükre sietett azzal, hogy lengyel papokat alkalmaztak segédlelkészként. A Hivatal vezetőjét és munkatársát, több lengyel pappal és a lengyel szervezetek vezetőivel együtt a Gestapo letartóztatta. A lengyel tábori lelkészek helyzete a nyilas uralom alatt változott meg radikálisan: kintlakásukat és szabad mozgásukat megszüntették. Serédi hercegprímás próbálta kimenteni őket a táborokból, de kérését elutasították.40 A táborlakókat 1944 decemberében elindították Nyugatra. Sokan a mauthauseni koncentrációs táborban pusztultak el. Sokan azonban itt érték meg a háború végét. Őket magyar barátaik, vidéki plébánosok, rendházak bújtatták. Az Apostoli Nunciatúra is részt vett a lengyelek mentésében, sok lengyel zsidó, magyar sorstársához hasonlóan, innen kapott menlevelet.41 A magyar római katolikus egyház a Vatikánnal és a magyar állam angol orientációjú vezetőivel egyetértésben hozzájárult ahhoz, hogy a lengyel menekültek Magyarországon a háború alatt meg­felelő körülmények között élhettek. A lengyel lelkészeknek nyújtott támogatás keresztezte a 527

Next

/
Oldalképek
Tartalom