Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - IX. Egyház és társadalom
Rev. LIPP LÁSZLÓ SERÉDI JUSZTINIÁN KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉGE AZ ESZTERGOMI PRÍMÁSI LEVÉLTÁR ANYAGA ALAPJÁN A jelen tanulmány úgy akarja kutatni egy egyházfő tevékenységét, hogy közéleti szereplését vizsgálva keresi azokat az elemeket, melyek alapjai lehetnek a ma egyháza útkeresésének. A Trianon prímása - Csemoch János és a kommunizmus áldozata - Mindszenty József prímások között Serédi Jusztinián az országnak az a felelős pásztora, aki csendes szolid személyisége ellenére politikamentes magatartásával, ugyanakkor világos, határozott állásfoglalásával sokban előfutára a jövő főpásztortípusának. Következetességével nyugalmat sugallt a forrongó világban. Nem hagyta magát megtéveszteni a keresztény kurzusnak hirdetett, álkeresztény, antiszociális pillanatnyi politikai érdekekért a jövőt veszélyeztetőktől. A LENGYEL MENEKÜLTEKÉRT 1939 szeptember végétől tömeges méretekben menekültek Magyarországra lengyel katonák és civilek. Gróf Apponyi Albertné október 30-i dátummal írt segélykérő levelének hátlapján Serédi Jusztinián kézírása, mely egyben válasza is: "Segélyezésük ügye már kezdettől fogva foglalkoztat és innen is részesültek nagyobb mérvű segélyben."1 November 6-án Boncos belügyi államtitkárral tárgyalja meg a lengyel menekülttáborok lelki- pásztoriellátását, a részükre való gyűjtéstől egészen a saját vallásos folyóiratuk engedélyezéséig.2 Ez utóbbit hamarosan követi a lengyel nyelvű imakönyv kiadása. Mindkettőért a menekültekkel tartó Radonsky Károly lengyel püspök kezeskedik. A levéltár 40 lengyel menekülttábor helyét őrzi. Ezek közül csak egy párat említek. Itt Esztergomban 2 tábor is volt, továbbá Nagymaroson, Dömösön, Visegrádon stb. Az évekig itt élő menekültek igyekeztek beilleszkedni környezetükbe s az időt hasznosan eltölteni. Közülük ugyan sokan továbbmentek, de még 1944-ből is van levéltári adat ittlétükre. A lengyel püspök fővédnöksége alatt lengyel katolikus szabadegyetem alakul, Dömösön pedig az ott tartózkodó lengyel katonatisztek önkéntesen felajánlják a templomhoz közel egy emlékoszlop felállítását Mária-szoborral. (Ez egyébként ma is látható.) A nyilas hatalomátvétel idején találunk 1944 decemberében elutasító választ a prímásnak címezve, aki a lengyel papok érdekében ír.3 A NÉMETORSZÁGI MAGYAR VENDÉGMUNKÁSOK LELKI GONDOZÁSA Az egyre növekvő német ipar másországbeli, elsősorban mezőgazdasági vendégmunkások tízezreit foglalkoztatja. A magyar vendégmunkás-akció 1937-ben kezdődik 3000 jelentkezővel. Ez a szám 38-ban 10 000, 39-ben pedig már 15 000. A jobb kereset reménye vonzó, de a náci ideológiától védtelen tömeg zavarba jön és elbizonytalanodik. Szüksége van támaszra. Ezért a 38-as tavaszi püspökkari konferencián a prímás a következő feltételeket állítja püspöktársai elé a kiküldés szempontjaként: "...komoly, buzgó, mindenféle jelszóval egykönnyen nem befolyásolható papot küldessenek ki... Az ilyen vándorlelkész egyszemélyben atyja, barátja, vigasztalója, mindene munkásainak..." olvashatjuk P. Kalmár Ozséb- től a Földművelésügyi Minisztériumba írt leveléből.4 De nem könnyű vállalkozót találni. A prímás által felkért tíz egyházmegyéből csak egyben akad vállalkozó. A húzódozás okát az egyik hittanár így fogalmazza meg "...az ott uralkodó világnézet olya rettenetesen idegen s oly szöges ellentétben áll az én fölfogásommal, hogy az nékem szinte elviselhetetlen lelki, sőt valóságos fizikai fájdalmat okozna..."5 Végül két esztergomi egyházmegyés lelkész és a protestáns testvéregyházak képviselői útnak 521
