Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - IX. Egyház és társadalom
SERÉDI JUSZTINIÁN SIKERTELEN DIPLOMÁCIAI KEZDEMÉNYEZÉSE A VATIKÁN KÖZBENJÁRÁSÁÉRT AZZAL A CÉLLAL, HOGY ANGLIA VONJA VISSZA MAGYARORSZÁG ELLENI HADÜZENETÉT Rótta 1941. december 4-én küldte el Maglione bíborosnak Serédi írásos kérelmét - amelyet Bárdossy László személyesen kézbesített a budapesti nunciatúrán11-, hogy az "államtitkár, a Szentatya nevében járjon közbe az angol kormánynál a Magyarországnak átadott hadüzenet érvénybe lépésének megakadályozásáért."1* Maglione valóban közölte Godolphin Francis d’Arcy Osbome, a Szentszékhez rendelt angol nagykövettel kérelmét, de a mód, ahogy azt közölve volt Maglione saját bevallása szerint "...gli ho ripetuto che io aveva voluto dargli semplice comunicazione di quanto sapevo e non intendevo aggiungere nulla."13, nem hagyott semmiféle kételyt a "közbenjárás" csupán formai jelentőségéről. Rótta december 8-án kapta meg Maglione értesítését, amelyben az államtitkár biztosítja a nunciuson keresztül Serédit, hogy "mindent megtett a hozzá intézett kérelemnek megfelelően, de sajnos már késő volt bármit is elérni".14 SERÉDI BÍBOROS, HERCEGPRÍMÁS ÉS A MAGYAR PÜSPÖKI KAR AZ ANTISZEMITA ZSIDÓTÖRVÉNYEK KÉRDÉSÉBEN A budapesti Pápai Nunciatúra pontosan ismerte az 1938. április 8-án vitára tűzött ún. első zsidótörvény tervezetét és úgyszintén az ezt követő második zsidótörvény javaslatát is, amely december 23-án került a magyar kormány részéről bemutatásra. Rótta 1939. március 30-án értesítette a Szentszéket arról, hogy a magyar Püspöki Kar és a prímás, mind ez ideig nem mulasztották el kifejezni az országgyűlés felsőházában a helyes katolikus álláspontot.15 A nuncius április 15-i jelentésében ismét megerősíti, hogy Serédi szót kért a felsőházban, és kifejtette álláspontját.16 Mons. Tardini figyelmét nem kerülte el Rótta bizonytalansága Serédi jogi állásfoglalását illetően, és gyanakvását nem titkolva utasítja Rottát, hogy alkosson tiszta képet Serédi szavazatáról.17 Serédinek minden gyanútól mentes jogi állásfoglalása ma már jól ismert a szakirodalomból. Szabadjon e témával kapcsolatban felhívnom a Kongresszus figyelmét egy nagyon fontos és értékes kutatói munkára: dr. Lipp László (dr. Serédi Jusztinján bíboros küzdelme az emberi szabadságjogokért 1938-tól haláláig, Budapest 1979) doktori disszertációjára, amelyet 1979. május 15-én, 448/1977-78 számmal iktatva - sajnálatos módon hivatalból törölt a budapesti Hittudományi Akadémia poltikai okok miatt. Tekintve dr. Lipp László főtisztelendő úr soron következő előadását és hogy ő a fenti részlet- kérdés kiváló ismerője, szíves engedelmükkel eltekintek Serédi jogi pozíciójának elemzésétől a zsidótörvényt illetően.18 Serédi egyházpolitikai állásfoglalásának pozitív megítélése a Vatikán részéről akkor történt meg, amikor Rótta 1941. június 14-i jelentését19 XII. Pius tudomására hozza az Államtitkárság, akinek Serédi magatartására vonatkozó kifejezett elismerését a hivatali jegyzet tanúsítja.20 Ez az elismerés megismétlődött, amikor a magyar parlament 1941. július 6-án 65 szavazattal 53 ellen elfogadta a III. zsidótörvényt21, és Rótta kimagasló elismeréssel írt Serédi és a Püspöki. Kar felsőházban tanúsított példaadó ellenállásáról az antiszemitizmus ilyen formájú megnyilvánulásának megakadályozása érdekében.22 A nunciatúra 1944. április 7-i összefoglaló jelentéséből az tűnik ki, hogy a Szentszék és a magyar hierarchia diplomáciai lépései sajnos csak a megkeresztelt zsidók érdekében értek el jelentős eredményt.23 Atovábbiakban nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az ún. "Margarethe"-terv végrehajtására 1944. március 19-én került sor, amelynek következtében Magyarország német náci megszállás alá került, akiknek a támogatásával a magyar antiszemiták, az élet minden területére kiterjedő zsidóellenes kormányrendeleteket léptettek életbe április 5-tel kezdődően.24 Ebben az időben Budapestet már súlyosan bombázták az amerikaiak, naponta több alkalommal.25 Március 23-án megalakult az új magyar 515
