Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - IX. Egyház és társadalom
figyel, hogy e rohamos törekvéseknek regulátora a keresztény igazság és jog legyen." Prohászka 1900-ban természetesen itt nem a magyar egyházról és nem Esztergomról, hanem XIII. Leó Rómájáról és a nyugat-európai katolicizmusról szólt. Ismereteink szerint a hazai keresztényszocialista mozgalom életre keltőjeként és elsó korszakos vezetőjeként számon tartott Giesswein Sándor győri prelátus kanonoktól származik a keresztényszocializmus tömör magyar definíciója is: "A keresztényszocializmus szó elnevezése ama társadalompolitikai iránynak, mely a keresztény etika alapján akaija útját állni a hatalmaskodó individualizmus által előidézett társadalmi igazságtalanságoknak, s az egészséges társadalmi fejlődést ily természetű reformok életbeléptetésével óhajtja biztosítani... A keresztény szocializmust tehát abban az értelemben kell vennünk, hogy az egy keresztény szociális reformnak összefogla- latja, rendszere, mintegy a keresztény igazságosságnak a társadalmi és gazdasági életben való gyakorlati alkalmazása." Eszerint a keresztényszocializmus olyan társadalompolitikai irányzat, amely szociális reformokkal (szociális törvényhozás, szociálpolitika) akaija felszámolni a polgári társadalom igazságtalanságait. A magyarországi keresztényszocialista mozgalom szervezeti előzményének a győri keresztény munkásegyletet tekintik, ahol Giesswein Sándor kezdte szervezni keresztény alapon a munkásokat. A Győri és Győrvidéki Keresztény Munkás Egyesület 1898. január 2-án alakult meg. Alapszabálya kimondta, hogy "az egyesület nem politikai jellegű, célja a keresztény munkások valláserkölcsi érzületét ápolni, szellemi képességét fejleszteni és anyagi jólétét előmozdítani, s így a szociáldemokráciával szemben a szentséges Atyánk XIII. Leó pápának a munkáskérdésről kibocsátott körlevelében kifejtett keresztény szociális elveket társadalmi úton terjeszteni." Ez az első alapszabály klasszikus tömörséggel fogalmazta meg a magyarországi keresztény szociális egyesületek törekvéseit. Az alapszabályok úgy rendelkeztek, hogy az egyesület elnöke "mindig a helybeli kath. papság közül választandó s hivatalában az egyházmegyei hatóság megerősíti." Tehát az egyesületek közvetlenül is az egyházi vezetés és felügyelet alatt állottak. A győri egyesület első elnöke Giesswein lett; késői utódai között olyan papi személyiséget is találunk, mint Közi-Horváth József. Az egyesületnek az 1898-as év végén már kb. 800 tagja volt, és működését a kényszerű megszakításoktól eltekintve egészen 1946-ig folytatta. A magyarországi keresztényszocialista mozgalom indulását 1903-tól számítják. 1903. július 12-én Szombathelyen tartott gyűlésen Herényi Jenő helyi ügyvéd kezdeményezésére és a szombathelyi püspökség támogatásával keresztényszociális munkásegyesületet alakítottak. Az alakuló gyűlésen megjelent a Katolikus Néppárt második vonalához tartozó Huszár Károly néptanító (a későbbi miniszterelnök), és határozottan antiliberális és szociáldemokrácia ellenes programot adott. Szereplése jelezte a leendő mozgalom szoros néppárti kapcsolatait. A keresztényszocialista zászlóbontással egy időben a szombathelyi szociáldemokraták is gyűléseztek, és tiltakoztak az új alakulás ellen, mert azt a munkásság egysége elleni támadásként értékelték. A keresztényszocialista mozgalom születésétől fogva a szociáldemokráciával szembenálló, antiliberális újkonzervatív mentalitású szervezkedés volt és maradt. A győri és szombathelyi kezdeményezéseket a néppárti publicisták és politikusok közül elsősorban Huszár Károly és Haller István karolták fel. így 1903. október 1-jén alakult meg az első budapesti keresztény munkásegyesület 500 taggal. Létrehozásában fontos szerepe volt a Lakatos Géza ügyvéd által vezetett és a Szent Imre Körben tömörülő egyetemi hallgatók keresztényszocialista csoportjának. Közülük került ki a mozgalom szellemi irányító elitje. Az év végéig keresztényszociális munkásegyesület alakult Pécsett, Faddon, Pápán és Kecskeméten. 1904. május 22-én megjelent az első keresztényszocialista munkásújság, az Igaz Szó. 1904. október 20-23. között tartották Budapesten az V Katolikus Nagygyűlést, amelynek keretében külön keresztényszocialista gyűlésre is sor került. A tanácskozáson 10 egyesület képviseltette magát, és elhatározták a Keresztény Szociális Egyesületek Országos Szövetségének a megalakítását. Az elfogadott alapszabály szerint az egyesületek célja a keresztényszociális eszmék teijesztése, művelése és ilyen jellegű munkásegyesületek alakítása. A szövetség elnökévé Giesswein Sándort választották. Miután a BM láttamozta a szövetség alapszabályait, 1905. március 25-én összeült a keresztényszociális egyesületek I. országos kongresszusa, ahol megtörtént a szövetség végleges megalakítása. 500
