Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - IX. Egyház és társadalom
240 000 P-re rúgó költségeit Vass József népjóléti miniszter és Petrichevich Horváth Emil államtitkár biztosította. A munkálatokat Toldy János esztergomi építőmester végezte Gáthy Zoltán dorogi építész tervei alapján. Az öt egyleti helyiséggel, 11 x 24 m-es díszteremmel - melynek színpadát Csepreghy Ferencről nevezték el 80 ágyat magában foglaló 20 intemátusi szobával, tágas udvarral és központi fűtéssel ellátott épület felszentelésére 1926. augusztus 1-jén került sor. A jeles ünnepséget megtisztelte dr. Vass József népjóléti miniszter, mint miniszterelnök-helyettes is. Mátéffy Viktor alkalmi beszédében kifejtette: "Az állam akkor lesz nagy és hatalmas, ha polgárai átérzik, hogy testvérek, hogy közös munka, közös sors, közös öröm és bánat osztályrészük. A Kolping házak ennek az átérzésnek az iskolái, ezért oly fontosak a katolikus legényegyletek ahol ideákat nevelnek és táplálnak az iparos ifjúság szívébe, hazafiasságot és vallásosságot a hazafiatlansággal, a vallástalansággal szemben. Ideákat, amelyekért érdemes küzdeni, élni. Különösen fontos ez ma, amikor nem azon dolgoznak ami az embereket összehozza, hanem ami szétválasztja és ezzel mérhetetlen erkölcsi és gazdasági kárt okoznak maguknak és a társadalomnak egyaránt."14 A város igen nagyra értékelte Vass József fáradozásait, s az egyleti székház létrehozásában való közreműködése elismeréseként díszpolgárává avatta. Az új székház adta lehetőségek szárnyakat adtak az egyleti tagoknak. E lelkesedés tükröződött 1926/27. évi munkaprogramjukban is, melynek főbb fejezetei a következők voltak: vallásgyakorlás: karácsonyi, húsvéti szentmisén való részvétel, Szent József napi lelkigyakorlatok, részvétel a körmenetekben; legénynap: az év minden hétfőjén este 8-10 óra között vallásoktatás, beszélgetések; szakkurzusok: könyvvitel, levelezés, számtan, közismereti tárgyak, iparjog, szakrajz cipészek, kőművesek, lakatosok és szabók részére; dalárda: Ammer József karnagy vezetésével heti négy órában; önképzőkör: a fellépések, előadások kifejezésmódjának gyakorlására, a Csepreghy színigárda próbái; Kolping Leventecsoport és Sportkör: leventeoktatás; tánckurzus, tánc és illemtan-óra; népakadémiai kurzus: szerda estenként; színdarabok, ünnepélyek: okt.17. a dalárda hangversenye, novemberben leventeavatás, előtte Noszlopi Aba Tihamér "Levente" című darabjának premierje, november 21. Katalin est, február 27. farsangi mulatság, március 13. hazafias ünnepség; takarékegylet a tagok takarékosságra szoktatása. Még ugyanebben az esztendőben részt vettek a Katolikus Legényegyletek Bécsben tartott második nemzetközi találkozóján. Az elsőn, melyet 1922-ben Kölnben tartottak az esztergomiak nem lehettek jelen. E mostani bécsi nemzetközi legénynap központi témája, a család, a demokrácia és a népek békéje volt. Az Esztergomi Katolikus Legényegyletet Veszély Géza másodelnök, Jakobek Jenő világi elnök, Szedmer József háznagy, Pézsa Mihály dékán, Tóth László városi tisztviselő és Toldy József vállalkozó képviselték. Az egylet vezetésében 1934-ben következett be érdemi változás. Akkor, amikor Mátéffy Viktort Serédi Jusztinián Budapestre helyezte. A legényegylet vezetősége Mátéffyt örökös elnökké választotta, s a továbbiakban Béres István látta el az elnöki teendőket, dr. Felber Gyula vette át Béres Istvántól 1939-ben ezt a funkciót, s ő töltötte be azt mindvégig, amíg a Legényegylet működhetett. E patinás esztergomi egyesület vezetősége büszkén tekinthetett vissza megalapításának 80. évfordulójára készülve, az általa végzett munkára. Szedmer Józsefnek, a Legényegylet könyvtárosának tollából a Magyar Sionban 1942-ben megjelent írásából megtudhatjuk, hogy az egylet ekkorra 160 000 P-t egyenlített ki a székház építésére felvett kölcsönből, s 1863-tól 5400 rendes, 751 pártoló, 33 tiszteletbeli és 63 alapítótagot mondhatott magáénak. A közel nyolcvan esztendő alatt 2800 népművelő program, 180 ismeretteljesztő előadás, 260 műkedvelő előadás kapott helyet falai között. Az 1925-ben alapított dalárda összesen 42 alkalommal lépett közönség elé. A tagság számára 100 alkalommal szerveztek kirándulást, 40 alkalommal vetítettek oktatófilmet, 10 magyar- nótaestet rendeztek, 90 alkalommal volt népies irodalmi est, s ugyanennyi alapismereti és szaktan- folyamon vehettek részt az érdeklődők. Figyelemreméltó, hogy 300 önképzőköri foglalkozásra és 1688 legény napra került sor.15 A háború természetesen nem múlott el nyomtalanul a Legényegylet fölött. 1942-ben például 137 a rendes tagja, s 172 a pártoló tagja, s 34 hősi halottja volt az egyletnek. A Legényegylet még 1944 januárjában és februárjában is hallatott magáról. Színjátszói bemutatták Szurdi András rendezésében, Géczy István: "Gyimesi vadvirág" című zenés darabját a Leventezenekar közreműködésével. 484
