Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)

Előadások - IX. Egyház és társadalom

és megállapították végső szövegét. Brevét adott ki 1898. június 18-án, amelyben évi két napot engedélyezett az oblatusok számára pápai áldás napjául.

Utóda, X. Pius pápa jóváhagyta a statútum végleges szövegét 1904. július 18-án, és a Rend minden monostorában az oblatusok számára kötelezővé tette. Szunyogh Xavér lelkes buzdításának és fáradhatatlan lelkipásztori munkájának köszönhető, hogy 1919-ben az oblatus intézmény éledni kezdett Magyarországon. Szunyogh Xavér bencés szerzetes volt. Nógrád megyében, Tereskén született 1895-ben. A rendbe lépett 1913-ban, pappá szentelték 1918-ban. Tanárként működött Komáromban, Kőszegen, Budapesten. A liturgikus mozgalom megindítója hazánkban, e témakörből számtalan publikációja jelent meg. A Szent Szabina-kápolna lekésze volt Budapesten, 1948- 1961 között. Bebörtönözték 1961-től 1963-ig. Élete utolsó éveit Pannonhalmán töltötte, 1980-ban halt meg.

A Béke és öröm című könyve 1919-ben jelent meg Pannonhalmán. A kis könyvecske négy részből áll:

1. Szent Benedek Atyánk élete és tanítása.

2. Szent Benedek Atyánk tisztelete.

3. Imádságok, énekek.

4. Az oblatusok vezérkönyve.

Feltételezhető, hogy Xavér atyának jelentős része van abban, hogy Balázs Benedikta 1919-ben obláta jelölt lett. A szülők, Balázs Rezső és Balázs Rezsőné született Dömötör Etelka levélben köszönik meg Jándi Bemardin kormányzó perjelnek (1919. június 29-én), hogy leányukat Bene- diktát obláta jelöltnek felvette, és egyben alapítványt tesznek. "Fölajánljuk tehát erre a célra Istennek és a Szt. Benedek-Rendnek leányunkat, Benedictát és amennyiben Istennek tetszik megtartani vagyonúnkat, úgy annak egy részét egy benedictina intézmény létesítéséhez, - városunkban - Kecskeméten."8

A pannonhalmi Szent Benedek-Rend nagykáptalanja 1921. augusztus 23-25-i ülésén az alábbi határozatot hozta: "Az oblatus-oblata intézmény meghonosításához a káptalan hosszabb eszmecsere után elvben hozzájárul."9

Balázs Benedikta a kecskeméti Máriavárosi oblata ház és a szövetség szervezését már 1919-ben megkezdte a Munkácsi utca 24. szám alatt. Havonta tartottak összejöveteleket. A Béke és öröm című könyvet használták útmutatóul. Szent Benedek szellemét akarták meghonosítani az Alföld közepén. Az egyesület 1922-ben felvette a Szentlélek Oblata Szövetség elnevezést. A kőszegi Szent Imre Oblatus Szövetség 1923-ban alakult meg. Dr. Bárdos Rémig pannonhalmi főapát 1924. szeptember 12-én hagyta jóvá "A magyar Oblatus-intézmény" szervezeti szabályzatát.10 Ez a szabályzat tartalmazta az egyházi törvénykönyv vonatkozó törvényeinek figyelembevételével az alábbi szakaszokat:

1. Az Oblatus szövetség alapítása és megszüntetése.

2. Az Oblatus szövetség célja.

3. Az Oblatus szövetség szervezete.

4. Az Oblatus szövetség központi igazgatója.

5. Az Oblatus szövetség helyi igazgatója.

6. Az Oblatus szövetség tanácsa és közgyűlése.

7. Az Oblatus szövetség vagyona.

8. Befejező határozatok

Az oblatus intézmény célkitűzései a következők voltak: Világi hívők csatlakozása Szent Benedek rendjéhez és ennek értelmében példás hitélet. A Rend és az Oblatus Szövetség támogatása imával, fizikai vagy szellemi szolgálattal, természetbeni vagy pénzadománnyal. Apostolkodás és karitatív tevékenység. Példamutató élet a családban és munkahelyen. Mindez a pannonhalmi központi igazgató illetve, a helyi igazgatók irányításával valósult meg.

A szervezeti szabályzat értelmében, ha valaki szeretne belépni az Oblatus szövetségbe a következő fokozatokat kell végigjárnia. Jelentkezőként eltöltendő idő, három hónap. Ennek elteltével az illető beküldi személyi adatait a helyi igazgatón keresztül a központi igazgatóhoz. A felvételről a főapát dönt, és megadja az engedélyt a beöltöztetésre. Ezzel egy időben megkezdődött a teljes egy évig tartó noviciátus. Az oblaciót a beöltözés napjától számított teljes év leteltével lehet letenni. A

472