Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - VII. Egyháztörténeti források, módszertan
KOVÁCS JÓZSEF LÁSZLÓ A VÁROS ÉS A FŐGIMNÁZIUM (A soproni bencés gimnázium 150 éve: 1802-4950) Az első újító szellemben prédikáló ferences barátot 1521-ben ítélik el. 1565-re megvalósul Sopronban az evangélikus felekezet, meghívják a városba Gerengel Simont. így az 1557-ben alapított evangélikus gimnázium (több tanárával együtt) a mesék világába tartozik. 1636-ban nyílik meg a jezsuita nagygimnázium, előtte 1633-ban lesz a városi evangélikus latin iskolából gimnázium. 1773-ban eltörlik a jezsuita rendet, s a soproni gimnázium létszámban és tekintélyben egyaránt fogyatkozik. A város 1681-ig egységes evangélikus vezetés alatt él, a város lakosainak 52%-a lesz mintegy 120 év alatt katolikus, de a szellemi vezetés még 1802-ben is főleg evangélikus kézben van. A megoszlás 1802-től, a bencés oktatás megkezdésével formálódik.1 A bencés iskola első nevezetes okatói Kovács Márk énekszerző, egyik első iskolaigazgatója Szeder Fábián néprajzkutató. Kisfaludy Károly szerint a bencés rend az egyetlen-egy igaz magyar lelkű szerzet. A soproni gimnázium egyik első diákja Széchenyi István gróf, magántanuló. A soproni gimnázium értesítői már az 1820-as években feltüntetik a tanulók jegyeit magyarból. Ballay Valérián tanáruk Vörösmarty és Schiller stílusában írja hexametereit. Egy 1843-as hír szerint a tanév végén Czuczort, Vörösmartyt és Berzsenyit szavalnak a tanulók. Vidák Özséb tanár már 1847-ben előadást tartott Sopronnak magyar régiségeiről. A gimnázium Sopron kerületi központ jellege miatt német nyelven kénytelen tanítani, de Schmidt Szörény igazgató Szent ének a soproni szent Benedekrendi egyház... közönségének c. énekes könyvet jelentet meg, s az ifjúsággal inkább latinul énekeltet. Vagács Caesar Olvasmányok a főgymn. osztályok számára c. könyvéből tanultak irodalmat, természettant pedig Hollósy Juszti- nián Könnyen érthető elemei a természettannak c. tankönyvéből. Az 1859/60-as tanév végén a diákok Egressy Béni megzenésítette Szózatot éneklik; 1861 júliusában a Himnusz hangzik fel az évzárón.2 Rákosi (akkor még Kremszer) Jenőt 1860-ban Hollósy Jusztinián biztatta magyar önképzőkör alapítására. "Ott jártam a bencés atyák iskoláját; ott ébredtem az életnek némi tudatára." Előbb németül kellett tanulniok "utóbb már magyarul Hollósy Jusztiniánusz és Lóskay Jeromos tanáraink bátorítása és buzdítása mellett; ott éltem át az 1859/60-iki kedves és naiv diákmozgalmak gyönyöreit és veszedelmeit..."(Búcsú-e vagy üdvözlet) Rákosi Jenő újságszerkesztői tevékenységének kezdetei is a soproni katolikus gimnáziumba vezetnek. Derű címmel diáklapot szerkesztettek, melynek egy szépen tisztázott példányát Hollósy Jusztinián tanáruknak adták át. A bencés rend és Sopron magyarrá válása az 1870-es évekre összefonódott. Erődi Dániel, aki 1869-től 72-ig, majd 1876-tól 79-ig volt a soproni intézet tanára, vetette fel egy irodalmi és művészeti kör alapításának gondolatát 1876-77-ben. A Soproni Irodalmi és Művészeti Kör fennállásának 15. évfordulójára kiadott évkönyvben ezt többen is feljegyzik. A kezdeményező néhány soproni fiatal tanár dr. Baán Endre ügyvéd és Szabó Lajos megyei tisztviselővel arra készült, hogy "önművelés és társas összejövetelek czéljából kisebb kört alkosson... Az eszme, mely — úgy emlékszem—Erődi Dániel benczés tanár fejében megfogamzott, termő talajra hullott mibennünk" írja 1892-ben Kárpáti Károly (1875-től 1897-ig a soproni főreáliskola tanára) alelnök az Emlékkönyvben. A később neves régész, Bella Lajos emlékezete már pontosabb, a "helybeli intézetek tanítói erői havonként legalább egyszer találkozhatnának fölolvasások és az ezekből fejlődő eszmecsere czéljából". Frankenburg Adolf - a Sopronban élő agg író mordult rá a szervezkedőkre: "Hallom, hogy maguk tanárok tudományos kör-félét akarnak alapítani. Micsoda kasztszellem szállott meg benneteket, hogy engem ebből ki akartok felejteni." Erődi Dániel, aki több kötet verset írt, költészettant, esztétikai tanulmányt a költői szillogizmusról, hajlott az eszmét bővítő gondolatra. Cikkei jelentek meg a soproni irodalmi és művészeti kör érdekében, 1876-ban különnyomatként is - Bella Lajos szerinti megfogalmazásban "ékes tolla megírta a fölszólítást egy irodalmi és művészeti kör érdekében". Fejtegetése szerint a "egyéni erőnk" az egyik szárny, "a társas egyesülés 457
