Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - VII. Egyháztörténeti források, módszertan
Az utolsó tételt Voigt Ede lehúzta (talán nem volt szoborra szükség, vagy az uradalom vitette ki külön költség nélkül), így a kifizetendő összeg 187 forint 22 krajcár. Az ételeket és italokat a számlán részben Voigt Ede, részben Gajáry Antal ismeri el és "nyugtatja". Vöigt külön is hivatkozott a 68 napszámosnak adott vacsorára, amelyet Schuszter Constantin kanonok felhatalmazására rendelt meg. Jedlicska kocsmáros május 21-én megkapta a pénzét hiány nélkül. A számla vizsgálata tanulságos olyan szempontból is, hogy kinek mi jár, a különleges alkalomra - a király őfelségének üdvözlése alkalmával - mi adható, mint például a 68 napszámosnak a vacsora. (Ami egyébként az asszonyok egy napi napszámával volt egyenlő.) Külön csoportosíthatók a díszlövések és tűzijátékkal kapcsolatos kiadási tételek. Az iratokból nem tudhatni meg, hogy elég látványos volt-e Ferenc József fogadása. Modor Péter kalocsai kereskedőnek május 3-án kiállított számláján 20 font lőpor szerepel, ami 22 forintot ért. Következő tétele pedig 20 font korpa, ára 60 krajcár és a zsák ára, ami szintén 60 krajcár. Összesen tehát 23 forint 20 krajcár az összeg. Hogy ebből a 20 font lőporból és 20 font korpából mekkora puffogtatást lehetett "eszközleni", ki tudja, de elégedettek lehettek az ünneplők. Érdekes az is, hogy az uradalom utasítására a gőzállomás közeléből két vízi malmot lejjebb kellett eresztenie két foktői molnárnak. Közelinek találta a malomállást a felelős személy. Az eresztés és felhúzás fáradságos munkájáért, valamint az őrlés szüneteltetéséért Szabó József és ifjabb Szabó János kárpótlásul 12-12 forintot vehetett fel június 1-jén. A kimutatás utolsó tétele, a 23. is önmagáért beszél: "Két zenebandának előállított zenékért." Eme szolgáltatásért Korodi Ignátz és Kulats Gábor, mint a két zenekar megbízottja (bizonyosan prímása) fel is vette "ő Felsége Királyunk lejövetelekor zenészetükért érdembe hozott díjuk fejében" a megállapított 20 forintot - igaz, hogy csak június 5-én. Minden feljegyzett kiadást egybevéve I. Ferenc József magyar király partra lépése a foktűi Gőzállomásnál 2975 forint 55 krajcárba került. Ennyit fizetett ki az uradalom, hogy üdvözölni lehessen dél-alföldi körútja során; hogy kellő pompával - díszkapuval, zászlóerdővel, díszlövésekkel, zenével és minden bizonnyal a meghívott helyi előkelőségek (s talán a meg nem hívott nép) éljenzésével megfelelő módon ünnepelni lehessen őfelségét. Úgy tűnik, minden nagyon szép, minden nagyon jó volt. Kitűnően sikerült a fogadás. Haynald érsek maga nagyon elégedett volt, mert jutalmakat is adott. Utasítására május 12-én "Handzlik főkertészemnek a Dunaparton Ő Felsége ünnepélyes fogadására rögtönzött angolpark körül kifejtett fáradozása jutalmául" 30 forintot fizetett ki a főpénztár. Vöigt Edének pedig május 29-én saját kezűleg írva utal ki 200 forintot "Fölséges Urunknak... Foktűn történt fogadtatása alkalmával a díszítések tervezéséért és igazgatásáért tiszteletdíjul." Mint az elmondottakból kitűnik, a bemutatott forrás rendkívül érdekes, főként a helytörténet szempontjából. Természetesen ilyen alkalmakkor mozgósították az uradalom erőforrásait, melyek rendelkezésre álltak, főként az itt dolgozókat, akiknek a napi rutinfeladatokon kívül is jelentős volt "őfelsége" tiszteletére dolgozni. A nem túl nagy lélekszámú Foktú'n még évtizedek múlva is emlékeztek az eseményre. Gazdaságtörténeti szempontból érdekes az uradalmi igazgatás mechanizmusa, a gyors intézkedések lebonyolítása, a nem mindennapi esemény valamennyi feltételének biztosítása. Végül a feltáruló képben ott láthatjuk a parasztság és a kisvárosi polgárság jó néhány képviselőjét munkavállalói vagy éppen vállalkozói érdekeivel. Munkát végeztek, árut adtak, pénzt kaptak iparosok, kereskedők, napszámosok és cselédek, kocsisok, dereglyések és vízimolnárok, így tehát anyagilag is érdekeltté váltak. Számukra - öt évvel a kiegyezés után - I. Ferenc József császár és magyar király őfelségének rögtönzött fogadására emelt díszes építmény a foktűi Dunaparton nemcsak kulissza volt, s nemcsak látványosság volt a különleges esemény. e 419