Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - VII. Egyháztörténeti források, módszertan
A Győri Káptalani Levéltárban egy ismeretlen Mikoviny térkép is található, mely a Duna hédervári szakaszát, a Viczay-család birtokában lévő uradalom egy részét ábrázolja. Valószínűleg 1734 körül keletkezett, örökösödési ügy során.10 (2. sz. melléklet) Fabricius és Mikoviny egyaránt hosszabb-rövidebb ideig a királyi kamara szolgálatában álltak. E hivatal már 1715 óta foglalkoztatott mérnököket, lehetővé tette azonban számukra, hogy különböző uradalmakban, illetőleg a vármegyéknél megbízásokat vállaljanak. így például Karpe Mihály kamarai mérnök dolgozott a váci püspökség, a kalocsai érsekség számára. 1 Utóbbi gyűjteményben található Bács-Bodrog megyéről készült térképe is, mely a terület első hiteles ábrázolása.12 Liptay Károly kamarai mérnök szép térképeit megtaláljuk a Győri Káptalani Levéltárban Sárkeresztúr környékéről, a pálos anyagban Szentlászló és Szentendre határáról, a Veszprémi Káptalani Levéltárban a Fejér megyei Füle egész területéről.13 Liptay később Fejér megye szolgálatába állt, és e minőségében vezette be a térképészet tudományába Magyar Istvánt, a XVIII. század végének egyik legérdekesebb műszaki egyéniségét. Magyar István 180 térképét tartják nyilván a Győri Káptalani és a Pannonhalmi Bencés Főapátsági Levéltárban. A bencés térképek apátsági birtokokra vonatkoznak, a győri levéltár viszont - az ábrázolt területtől függetlenül - a mérnök szinte valamennyi rajzát őrzi, és Hollósy Mihály kanonok jóvoltából került a gyűjteménybe. Magyar István, mint említettük, Fejér megyében kezdte pályafutását, majd tevékenykedett Győr város, Győr és Moson megye, a kamara és egyes földesurak szolgálatában, részt vett a II. József-kori felmérésben is.14 A XVIII. század végén, a XIX. század elején az egyházi birtokok térképeit sok esetben megyei mérnökök készítették. Míg a kamarai vagy állandó munkahellyel rendelkező mérnökök az ország különböző területein vállaltak munkát, addig a törvényhatósági geometrák csak saját megyéjükben dolgoztak. Esetükben viszont a vallási hovatartozás nem számított. Balla Antal Pest megye kiváló mérnöke például készített térképeket a református Ráday-család péceli, harkai birtokairól,15 és rajzolt a kalocsai érsekség számára is. (Pl. az ő munkája Csávoly, Nádudvar, Szeremle, a bácsi uradalom térképe.)16 Rendkívül fontosak voltak a megyei mérnökök úrbéri térképei, melyeket rendszerint több példányban állítottak elő, az uradalmak és a vármegye számára. Nagy József Somogy és Veszprém, Eisenhuth György Baranya, Király György Győr, Kenedits József Vas megyei települések úrbéri térképeit készítette el, rögzítve a püspöki és káptalani uradalmak birtokhatárait. Bár a nyomtatott térképek általában a szélesebb közönséget szolgálták, ezek készítésének is voltak egyházi vonatkozásai. A debreceni református kollégiumban például a XVIII-XIX. század fordulóján rézmetsző iskola alakult ki, ahol az érdeklődő diákok e tudományt könnyen elsajátították. A cél az volt, hogy drága külföldi térképek vásárlása helyett a szemléltető dokumentumokat helyben is elő tudják állítani. Ebből az iskolából emelkedett ki Karacs Ferenc, a magyar térképírás leghíresebb rézmetszője.17 Karacs készítette a korábban említett egyházigazgatási térképeket, több atlaszt, Európa- és világtérképet metszett, melyek egy részét kifejezetten iskolai használatra ajánlotta.18 Az iskolai gyűjteményekben azonban nemcsak neves térképészek rajzait őrzik, hanem például a piarista levéltárban megtaláljuk néhány ott végzett híres személy - pl. Korányi Sándor, Wenzel Gusztáv - kezdetleges ábráit is.19 A kuriózumok emlegetése mellett azonban a szerzők közt nem szabad elfelejtkeznünk az egyházi uradalmak rendszeresített mérnökeiről, akik bár teljesen ismeretlenek a kartográfiai irodalomban, szorgalmas munkájukkal nemcsak az uradalmak napi feladatait látták el, hanem a falvak egykori képét is hitelesen megőrizték az utókor számára. Esztergomból Makk Domonkost, Mész Józsefet, Varga Istvánt, Kalocsáról Kronovetter Antalt, Kober Józsefet, Egerből Házad Hugót, Győrből Vulgán Jánost, Pannonhalmáról Tóth Mihályt, Pécsről Gmehling Józsefet, Gnädiger Fidélt, Gyenes Jánost említhetjük abban a reményben, hogy munkájukat rövidesen felfedezi és értékeli a műszaki történetírás. JEGYZETEK 1. Pannonhalmi Főapátság! Levéltár No. XIII/15. 2. Kalocsai Érseki Gazdasági Levéltár T 79-141. 3. FODOR Ferenc: A magyar térképírás MII. Budapest, 1952. I. 4. DÁVID Zoltán-T. POLÓNYI Nóra: Az első magyar nyelvű leíró statisztika. KOVÁCS János: Az esztergomi érsekséget illető jószágoknak geographico topographia descriptioja. 1736-1739. Budapest, 1980. 413
