Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)

Előadások - VII. Egyháztörténeti források, módszertan

igen sok adatot gyűjtött ezekre a szent remetékre vonatkozóan, és elküldte a mi Henschenius-unk- hoz. Ez a pontos, lelkiismeretes férfiú 1660-ban hosszabb ideig Nyitrán tartózkodva a szentek mai tiszteletéről ír. És itt elég tejedelmes beszámolót kapunk a szemtanútól mindarról, amit a XVII. század közepe táján a remeték kultuszáról tudni lehetett. Többek közt elmondja, hogy abban az időben a nyitrai székesegyháznak ők a patronusai, és július 17-én van az ünnepük; Szent Emme- ránról, akinek tiszteletére eredetileg a székesegyház épült, nincs is liturgikus megemlékezés. A városból ezen a napon körmenetileg szoktak kivonulni az egykori kolostortól nem messze fekvő Zobor hegy magaslatára, ahol a szabadban szentmise volt. A Telegdi püspök idejében újjáépített templomról is beszámol, milyen ábrázolásai, szobrai vannak ott szentjeinknek. Kiemeli, hogy a nyitrai barlang a Zobor hegy oldalán össze nem tévesztendő azzal a barlanggal, amelyben a szentek Szkalkán éltek. Megemlíti azt is, hogy az ősi bencés apátság már romokban van. Adatai hitelességét azzal is alátámasztja, hogy aláíratja és lepecsételteti két egyházi méltósággal: névszerint Szászy János olvasókanonokkal, add egyúttal püspöki helynök is, valamint Podragzai István őrkanonokkal.

P. Vid Szkalkával kapcsolatban is sok mindenről értesít bennünket, de rajta kívül más jezsuita forrásokból is kapunk értékes adalékokat. A budapesti Egyetemi Könyvtárban sikerült ráakadni a trencséni jezsuita ház Diárium-ára az 1645-85 közötti évekből.4 A pontosan vezetett beszámolókban évenként megtalálható a hosszabb-rövidebb bejegyzés szentjeink kultuszáról; rendszerint együtt emlegetik őket, bár itt Benedek van kiemelve. Igazában évenként két alkalommal mutatkozik meg nyilvános tiszteletük. Július 17-én az iskola növendékei és a hívők körmenetben, zászlókkal vonulnak ki a szkalkai apátság barlang-templomához, ahol szentmise és szentbeszéd van. Az apátság épületét a jezsuiták felújították, és afféle nyári rezidenciának, valamint raktáraknak használják. Augusztus 15-én pedig a Vág partján lévő templomocskához vezetnek körmenetet. Az eredetileg Szent Benedek tiszteletére emelt kápolna ebben a korban már Szűz Máriának van szentelve. Mégis minden alkalommal hangsúlyozzák, hogy a kis magaslaton álló kápolna közelében dobták a rablók a meggyilkolt Benedek remete holttestét a Vágba, és azt később itt találták meg egy, a levegőben kerengő sasnak jelzésére. Innét az ő holttestét is Nyitrára vitték, mestere mellé.

Az Acta Sanctorum azonban egy másik, számunkra különösen érdekes forrásra is hivatkozik: Magger Piacid pannonhalmi főapátra. Róla a Rendtörténet5 lényegében annyit tud, hogy Sziléziában volt bencés, akit a 30 éves háború elűzött kolostorából, és több éven át Trencsén közelében volt plébános. Mikor megtudta, hogy 1639-ben Szent Márton hegyén Pálfy Mátyás főapáttal a szerzetesélet újra megindult, kérte felvételét. Pár év múlva a rendkívül művelt, buzgó és gyakorlati kérdésekben is jártas szerzetest főapáttá választják (1647-67). Az Acta Sanctorum először a 335. lapon említi a főapátot, ill. levelét, amelyben beszámolt, hogy 1633-ban meglátogatta azt a helyet Zoboron, ahol Zoerard barlangja is látható. A főapát a tető nélküli, romos kolostorról is tesz említést, ami nagyon szép, szerzeteséletre alkalmas helyen fekszik. - A bollandista szerző, aki nincs egészen tisztában a helyszínekkel, azt hiszi, hogy a főapát összetéveszti az említett barlangot a szkalkaival. A valóság az, hogy a zobori kolostortól nem messze ma is megvan az a barlang, ahol a hagyomány szerint szintén remetéskedett Zoerard. Ez a meglehetősen magasan fekvő barlang már a XVII. században is a szent kultuszának központja volt, és ma is az. Az ősi kolostor helyén Jakiin Balázs püspök 1691-ben a kamalduliakat telepítette le; 1930 táján a szalézi rend alakította ki - az ő épületeiket tovább építve - rendházát, majd 1945 után az egész területre kórházat építettek.

De hogyan kerülhettek kapcsolatba a bollandisták a bencés apáttal? Feltételezhető, hogy a bencés remetékkel kapcsolatban levélben keresték fel, hiszen mindkét kultuszközpont - Zobor és Szkalka - bencés apátság volt, és ezek a helyek Magyarországhoz tartoztak akkortájt. Magger főapát pedig felvidéki lelkipásztorkodása folytán Szkalkát már közelsége miatt is jól ismerhette. A levél, amelyben a bollandistákat a szentekkel kapcsolatban informálta, a bollandisták brüsszeli levéltárában sem maradt fenn, ahogy érdeklődésünkre közölték, sem Pannonhalmán nincs nyoma.

Az Acta Sanctorum P. Vid László kimerítőbb tájékoztatása mellett csupán kisebb mértékben foglalkozik Magger főapát közléseivel. Egyik-másik állítása problémát is jelentett a bollandista történésznek. A főapát pl. azt írta, hogy a zobori apátságot 1031-ben alapította Szent István; így Zoerard csak ezen év után léphetett oda be, ami a Maurust érintő kronológiával nem egyeztethető össze. Maurus Zoerardot "puer scholasticus" korában látta, viszont 1036-ban már apát volt Pan384