Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - VI. Szimbolika, haraldika, művészettörténet
HORVÁTH ALICE ANTIKVITÁS ÉS KONSTRUKCIÓ I. (Az esztergomi főszékesegyház az európai építészet történetében) 1683. október 28-án Sobieski János lengyel király követei útján jelentette EX. Ince pápának, hogy az Esztergom visszafoglalásáért mondott hálaadó istentiszteletet a várban álló, "kiváló szépségű, és régtől fogva igen-igen ékes kápolnában" tartották meg. Ez, a török elleni háborúk tizenöt ostromát átvészelt templomocska a reneszánszban újra feléledt antikvitás legszebb magyarországi emléke, Bakócz Tamás érsek kápolnája volt. Az ostromok nemcsak rengeteg emberéletet követeltek és szenvedést okoztak, hanem elpusztították a magyarországi egyházszervezet középkori főtemplomát, mindazt amit a romanika és a gótika évszázadai a Szent István kori templom építményén alakítottak, gazdagíthattak. Csupán néhány régi felmérés, festmény, kőfaragvány töredék az, amely immár kétszáz éve tudós kutatások tárgya: hogyan hatott egymásra és egymás ellen a magyar kereszténység első évszázadaiban a keleti és nyugati római birodalom szellemi öröksége. A Bakócz-kápolnánál azonban teljesedtek Leon Battista Alberti szavai: "...semmi módon nem biztos, szintúgy nem sértetlen az emberek gonoszságától a jövendő mű, hanem csak a forma méltósága és szépsége által..." A "mű tökéletessége" és az oltár Mária kegyképe a felszabadítás utáni építkezéseket előkészítő bontások pusztításaitól is megóvta a kápolnát, sőt a centrális, kupolás épület a későbbi építési elképzelések mindegyikében tervformáló elemmé vált. Amikor 1761-ben Barkóczy Ferenc, aki visszakapja a császári katonaságtól az ősi székhelyet, az esztergomi Várhegyet, s palliumát maga is a Bakócz kápolnában veszi át, neki akar kezdeni, hogy "felépítse új Jeruzsálemünk falait", Bécsből érkező építészével nemcsak a Várhegyet, hanem a Bakócz-kápolnát is felméreti. Az építész, aki Servandoni tanítványaként került Párizsból Bécsbe, az egyszerű mértani formákból komponáló "forradalmi klasszicizmus" követője: Isidore Canevale. Rekonstrukciós tervet készít a Bakócz-kápolnára, és székesegyházat és érseki palotát tervez a várhegyre. A Bakócz-kápolna ebben, a maga korában Magyarországon rendkívül újszerű tömegalakítású, centrális, ötkupolás templomban is kompozíciós elem lett volna, hiszen a helyén maradva, mint délkeleti kápolna, meghatározta volna az egész épület méretrendszerét. Úgy tűnik, Barkóczy érsek ezt a "racionalista" kompozíciót nem fogadta el, mindenesetre Canevale 1763 után nem szerepel Esztergomban. Terveit "felülvizsgálja", és minden bizonnyal ekkor a tervezési megbízást is megszerzi a bécsi kamarai építész, Franz Anton Hillebrandt. Terveiben keletelt székesegyház, s a Duna feletti magaslaton nagyszabású, de eléggé szétaprózott tömegű építészeti együttes szerepel. Hillebrandt, aki Balthasar Neumann-nak, a würzburgi püspöki rezidencia építőjének tanítványa volt, Barkóczy érsek felfogásához közelebb álló terveket készített. Ez, a barokk építészet klasszicizáló átalakulásának útján járó építészet közel állt az érsekhez az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban őrzött jelentős építészeti metszetgyűjteményének tanúsága szerint is. Az 1763-ban megkezdett munkálatotkat azonban az érsek korai halála 1765-ben megszakítja. A körülmények megváltoztak, s az esztergomi érseki székhely restaurálásának lehetősége - noha 1770-71-ben kisméretű barokk templomot építettek Szent István király tiszteletére - majdnem hat évtizedig megszűnt. Amikor 1820 májusában Rudnay Sándor érsek átvette az egyházmegye kormáijyzását, szinte azonnal megbízta Ludwig von Rémy-t, az udvari építési hivatal kancelláriájának vezetőjét az új székesegyház, prímási palota, kanonoki lakóházak és papnevelő intézet terveinek elkészítésével. Rémy, aki a klasszicizáló bécsi biedermeier építészet mestere, ekkor már elkészített egy tervet a Hofburg átépítésére, hosszan elnyúló oldalszárnyakkal, zárt középrész felett kupolás térrel. Úgy tűnik, a zárt palotakompozícíót Esztergomban is megfelelőnek tartja az érseki főtemplom és 357
