Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - VI. Szimbolika, haraldika, művészettörténet
renye - Baranya m. - Nagykorpád, Nemesdéd, Nemeskisfalud, Ötvöskónyi, Pata, Rinyaujnép, Somogyszob, Somogyudvarhely, Somogyviszló, Szabás, Tótszentgyörgy, Vásárosbéc, Visonta református, Gyékényes, Iharosberény, Pátró, Surd evangélikus, sövénytemplom: Babócsa, Nagybajom római katolikus, Hóból, Kaposfő-Magyarszomajom, Rinyaszentkirály református, részben fatemplom: Felsősegesd, Marcali-Nagygomba, Szülök római katolikus, közös fatemplom: Iharos római katolikus, református, evangélikus.19 A fentiekhez csatoljuk még az 1777-ben a győri egyházmegyéből a veszprémi egyházmegyéhez csatolt pápai főesperesség ide vonatkozó adatait is. VII. Pápai főesperesség: fatemplom: Bakonyság, Bakonyszűcs, Béb, Borsosgyőr, Kisberzseny, Nagyganna, Noszlop, Somlóvecse, Ugod, Vanyola-Pápanyőgér római katolikus, Nemesszalók, Nyárád református, Marcalgergelyi evangélikus, sövénytemplom: Nagyacsád református, Bakony- szombathely, Somlószőlős evangélikus.2“ A megvizsgált területen a XVIII. század folyamán működött 100 római katolikus, 53 református 8 evangélikus fatemplom; 11 római katolikus, 21 református, 6 evangélikus, 1 görögkeleti sövénytemplom; 4 római katolikus, 3 református harasztkerítéses templom; 12 római katolikus, 1 református részben fatemplom; 1 római katolikus részben sövénytemplom és 1 református nádtemplom; 1 római katolikus, református, evangélikus közös fatemplom. Összesen: 223. Az egyes főesperességek területéről ismerkedjünk meg néhány harasztkerítéses-, fa- és sövénytemplommal. I. Fehérvári főesperesség: Csákberény. A XVIII. század első felében a katolikusoknak csak sárral tapasztott harasztkerítéses oratóriumuk volt, ezt parasztházból alakították át. Mivel ez az imaház összedőléssel fenyegetett 1746. nov. 9-én megkapták a reformátusoktól elvett kőtemplomot, melyet azok királyi engedély nélkül Acsády püspök tilalma ellenére építettek 1743-ban. De a reformátusok a kőtemplom helyett 1747-ben királyi engedéllyel sárral tapasztott hárasztkerítéses oratóriumot építhettek.21 Csákvár római katolikus harasztkerítéses templom. A sárral tapasztott és náddal fedett harasztkerítéses imaházat a katolikusok 1717-ben egy fazekas házából alakították át. Volt benne 2 oltár és annyi szűk, durván faragott pad, amennyi éppen elfért. A főoltár bal oldalán lévő pad 2 hüvelykkel a többi pad fölé pulpitusként kiemelkedett; onnét prédikált a pap. Az oratóriumtól 15 lépésre volt a fazsindellyel fedett négyszögletes faharangláb, tetején bádogból készült kereszt; rajta 230 és 70 font súlyú harang függött.22 Lovasberényben 1704- tői 1707-ig a reformátusok a prédikátor udvarán nádból épített imaházba jártak.23 II. Budai főesperesség: Makkos Mária római katolikus fakápolna. Budakeszi és Budaörs között az erdő közepén 1737-ben fából és deszkából épült a kápolna. Hosszúsága 8 öl, szélessége 3 öl volt. Fából készült tornyában 4 harangocska függött.24 III. Veszprémi főesperesség: Ajka. Az evangélikusoknak már 1747 előtt volt a lelkészi lakban fából készült, sárral tapasztott és szalmával fedett imaházuk, melynek hosszúsága 3 és fél öl, szélessége 2 öl és 5 láb volt. 1771-ben a Helytartótanácstól engedélyt kaptak, hogy oratóriumukat fából restaurálhatják; hosszúsága 9 öl, szélessége 5 öl, magassága 2 öl 4 ujj (digitus) lehet.25 Aka. Római katolikus fakápolna a Szentháromság tiszteletére 1 lábú haranglábbal 1747 előtt, a fatemplom pedig 1762-ben épült a Fiath-uradalom segítségével ugyancsak a Szentháromság tiszteletére. Volt benne 1 oltár sérült oltárkővel.26 Bakonycsemye. Az evangélikusoknak 1747-ben sövényből fatalpra épített imaházuk volt. Kétlábú (bipedum) haranglábon 1 harangocska függött.27 Felsőörs: Református sövényfélszer imaház. R Bíró Márton prépost 1736-ban bírói ítélettel visszavette a préposti kúriát a reformátusoktól, és a benne lévő oratóriumukat megszüntette. Az istentiszteleti hely nélkül maradt reformátusok 1742-ig, az új oratorium megépítéséig Varga István szabad fundusán sövényből félszert csináltak, és ott végezték az istentiszteletet. 2 harangjuk volt faharanglábon, 100 és 40 font súlyú.28 Vorösberény. A XVIII. század első felében a katolikusok templomának szentélye kőből, a hajója fából készült. A szentély hossza 3 öl 2 láb, szélessége 2 öl 2 láb, a hajó hossza 3 öl, szélessége 2 öl, a templomnak fából készült tomyocskája volt.29 ^ IV. Zalai főesperesség: Gógánfa. Római katolikus sövény templom. A falu felső végén 1746-ban hosszúkás, faoszlopok közbeiktatásával sövényből font, agyaggal tapasztott templomocska állt, melynek mennyezete durván faragott deszkából, tetőzete pedig nádból készült. Védőszentje Keresztelő Szent János. Volt benne 1 oltár, nagyon szerény szószék, padok helyett néhány, szépen 347
