Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások
a prímási csapatoknak csak egy része volt, mert Szálkái érsek június 24-én még készülődött lovasságával, gyalogságával és ágyúival, és még ágyúvontató állatokat keresett.112 (A bácsi ország- gyűlés 1518: 1. tc.-e szerint a főpapi bandériumok felének kellett a végeken tartózkodni.)113 Fejtegetéseim végére érkeztem. A magyar főpapság a középkor végén - akár máshol is Európában11 - tekintélyes hányadában állami hivatalnok volt ugyan, de azért bizonyos mértékben igyekezett főpásztori kötelezettségének is eleget tenni. Hatalmas vagyonukból ugyan kétség kívül kevesebbet költöttek az ország védelmére, mint amennyire módjuk volt, ennek ellenére mégis többet tettek, mint a többi társadalmi réteg. A Jagelló-korban a királyi végvári katonaságon kívül gyakorlatilag az egyházi bandériumokon nyugodott az ország védelme. Az is mellettük szól, hogy bármennyire erős volt náluk is a nepotizmus, összegyűjtött vagyonuk nagy részét az ország védelmére hagyták, és így nem egyszer kisegítették a kincstárt. Végül még egy megjegyzés. Az 1514-es jobbágyelnyomó törvényekből a püspöki kar nem fogadta el a bűnügyeket és a papi tisztességet illető cikkelyeket, ahogy ezt a király maga is elismerte a törvény bevezetésében.115 Pedig ezek is már kompromisszumjellegűek voltak. Tanulságos a törvény tervezetét és a szentesített szöveget összehasonlítani. Eredetileg nem csupán érsek és megyéspüspök esetében követelték meg a nemesi származást, hanem a segédpüspöknél és a püspöki helynöknél is. A kegyúri jog érvényesítésével kapcsolatban az eredeti javaslat ugyancsak tartalmazta a nemesi származást. Ez teljesen kimaradt a törvényből. Nem lett szentesítve a Bakócz legátusi bírósága elleni cikkely sem.116 A jobbágy eredetű Bakócz vezette püspöki kar tehát megtette mindazt, amit tehetett. JEGYZETEK 1. Mátyás király levelei. Külügyi osztály, közzéteszi Fraknói Vilmos, I. k. Bp. 1893, 92. 2. Vö. MÁLYUSZ Elemér: A konstanzi zsinat és a magyar főkegyúri jog. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 9.) Bp. 1958.- Ld. azonban: HERMANN Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon, (Dissertationes Hungaricae de história ecclesiae I.) München 1973, 135-136. - SZÁNTÓ Konrád: A katolikus egyház története, 1. k. Bp. 1983. 526. 3. KUBINY1 András: Mátyás király és a magyar püspöki kar, Vigilia 55 (1990) 418-423. 4. Az egyházpolitikára még mindig használható: FRAKNÓI Vilmos: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római szentszékkel, II. k. Bp. 1902. - GALLA Ferenc: Mátyás király és a Szentszék, Mátyás király emlékkönyv, I. k. Bp. é. n. 95-170. - SZÁNTÓ i. m. I. k. 529-530.- Ld. még alább, 73. j. 5. FÜGEDI Erik: Vár és társadalom a XIII-XIV. századi Magyarországon (Értekezések a történeti tudományok köréből, Új sorozat 82.) Bp. 1977, 15. - ENGEL Pál: Vár és hatalom. Az uralom territoriális alapjai a középkori Magyarországon, Világosság 25 (1984) 288-295, 367-375. 6. KUBINYI András: A Mátyás-kori államszervezet, Hunyadi Mátyás. Emlékkönyv Mátyás király halálának 500. évfordulójára, szerk. Rázsó Gyula, V. Molnár László, Bp. 1990, 60. 7. Uo. 61. 8. Vö. FÜGEDI Erik: Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról, Bp. 1981. 144-160. 9. Uo. 207-208. - Bakócz Tamás egri püspöki bevételéből 1495-ben, amikor igen magas volt az állami bevételekből való részesedése, a jövedelmek 51,3%-a esett a tizedre, és csak 25,8% származott az államtól. KEREZSY Jenő: Bakócz Tamás egri püspök udvartartása és egyházmegyéje, (Művelődéstörténeti Értekezések 39.) Bp. 1910, 27. 10. FÜGEDI: Kolduló barátok i. m. 111. - MÁLYUSZ Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon, Bp. 1971, 180-181. 11. Corpus Juris Hungarici. 1000-1526. évi törvénycikkek, Bp. 1899, 606. 12. GERICS József: A korai rendiség Európában és Magyarországon, Bp. 1987, 196. 13. BÓNIS György: Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban, Kolozsvár é. n. 511-513. 14. GERICS i. m. 265-309. 15. KNAUZ Nándor: Az országos tanács és országgyűlések története 1445-1452, Pest 1859,8-14. - SZILÁGYI Loránd: A magyar királyi kancellária szerepe az államkormányzatban 1458-1526, Bp. 1930, 25. - KUBINYI András: Bárók a királyi tanácsban Mátyás és II. Ulászló idejében, Századok 122 (1988) 148-149. 16. KUBINYI: Bárók i. m. 149. - FÜGEDI Erik: A XV. századi magyar püspökök, Történelmi Szemle 8 (1965) 477-498. 17. Pl. 1495: Df. 259307. - 1498: Corpus Juris i. m. 640 - 1508: Dl. 88982. stb. 18. 1467-1489: Nyujtódi Miklós. FRAKNÓI Vümos: Mátyás király magyar diplomatái, Bp. 1900, 88-89. - 1495-1523: Egervári Bereck. DEGRÉ Alajos, GERGELYFFY András, VALTER ILONA: Az egervári vár története, Zalaegerszeg 1965, 14-15. - 1523: Désházi István. Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából, szerk. BUNYITAY Vilmos, RAPAICS Rajmund, KARÁCSONYI János, I. k. Bp. 1902, 86-87. 19. Ld. alább, 21. j. 20. BÓNIS: A jogtudó értelmiség i. m. 315-329. 21. A Mátyás-korban ez még nem így volt. Itt is, a Jagelló-koriaknál is, csak egy adatot idézek. Nem lett püspök, noha részt vett tanácsülésen György váradi prépost, (1481: Alsó-szlavóniai okmánytár, szerk. Thallóczy Lajos és Horváth Sándor, Bp. 1912. 218-223.) - Kárai László budai prépost, (1481: Dl. 16236.) - Schömberg György pozsonyi prépost: (1485: Steiermärkisches Landesarchiv Graz, Urkunden 8023.) Valamennyi adat a szűkebb tanácsra vonatkozik. Püspökké lett tanácstagok: Bakócz (Szatmári) Ferenc budai prépost, (1494: Dl. 20136.) -^Beriszló Péter fehérvári prépost, (1510: Magyar Történelmi Tár 24 (1877) 196. - Kálmáncsehi Domokos fehérvári prépost, (1492: Kukuljevic aliter Bassani de Sacchi, Joannnes, Jura regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae, I. k. Zagrabiae 1862,329.) - Móré Fülöp egri és Pakosi Balázs budai prépostok, (1519: Egyetemi Könyvtár Kézirattár, LEÓ 16.) - Szatmári György, a fehérvári Szent Miklós káptalan prépostja, (1499: Magyar Történelmi Tár 14 (1869) 88. - Thurzó Zsigmond esztergomi olvasókanonok (!), (1500: Mathias DOGIEL: Codex diplomaticus regni Poloniae et magni 24
