Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)

Előadások - IV. Egyházi életünk, történelem

Végül is ha összefoglaljuk kutatásaink eredményét, megállapíthatjuk, hogy Európa fejedelmi udvarai (jezsuiták mint gyóntatók) mellett Kína volt a másik fontos hittérítési területe a jezsuita rendnek. Először a rend elvesztette Európát, hiszen a vallásháborúk az 1648-as békékkel lezárták e területen végezhető erőviszony-módosítást. Maradt a másik, Távol-Keleti, kínai térség. Itt azonban 1750 után Japánból és Kínából való kiutasításuk után megszűnt a hittérítés lehetősége. Már a XVII. században megindult a váltás folyamata: Amerikában találták meg új tevékenységi területüket. Ez érthető is, mert a politikailag stabil hátteret itt a katolikus spanyol és portugál királyságban vélték megtalálni. Egyre több rendtagot küldtek, különösen Paraguayba. Ezt az Egyetemi Könyvtár Catalogusai bizonyítják. Ezenkívül: Sierra D. Vincente kitűnő műve is alátámasztja: Los jesuitas germanos en la Conquista espiritual de Hispano-America. XVI-XVIII siglos. Buenos Aires. 1944.2 A rend történetének fő forrása a Cataloguson kívül: a Literae annuae SJ Provinciae Austriacae (Nationalbibliothek, Wien.), Franz Krones: Zur Geschichte des Jesuite­nordens in Ungarn. 1893. A JEZSUITA REND FELOSZLATÁSA 1759-ben Portugáliából űzték el a jezsuitákat. 1666-ban a Bourbon-államok csoportja Francia- ország-Nápoly-Spanyolország oszlatta fel őket. 1773-ban a Bourbon udvarok nyomására XIV. Kelemen Dominus ac Redemptor bullájával a Monarchia területére eső Provincia Austriacat is feloszlatta. Nézzük meg erre vonatkozólag az egyetlen fennmaradt leírást (ld. Jankovich Emil: Besztercebánya sz. kir. város monográfiáját, OSZK Kézirattára, 1930 Fol-XXI. Egyház, iskolai fejezetét) Az esztergomi prímás Fába Simon kanonokot bízta meg XIV. Kelemen Dominus ac Redemptor bullája közlésével. Október 16-án utazott Besztercebányára. Október 19-én reggel 8 órára maga elé kérette a városi kollégium és két városkörnyéki misszió rendtagjait. Itt Örményi József kamarai ügyész és Beniczky Károly zólyomi alispán jelenlétében Fába felolvasta a bullát. Utána betűrendes névsorban magához hívta a rendtagokat, és megkérdezte tőlük, a jövőben magánéletet folytatnak-e vagy valamelyik rendházban maradnak-e. Az ottani rektort, Schefcsik Mihályt megbízta a plébánia adminisztrációjával, s káplánokat rendelt mellé: Okolicsá- nyi Antalt, Schämriesner Istvánt, Zobel Jakabot, Rausch Ignácot, Österreicher Xavért. Ekkor a rendtagok levették a rendi ruhát, elhagyták a kollégiumot, és a tanács által nekik kijelölt lakásokat elfoglalták a városban. A felszentelt tagok egyenként 100 Ft ruhapénzt kaptak. A rendházból távozó magisterek és fráterek 100 Ft ruhapénzen kívül 48 Ft-ot kaptak végkielégítésül. Ha most Paraguayi nézzük megállapíthatjuk, hogy a Keleten létesült redukciók, megalakulá­suktól állandóan mameluk támadásoknak voltak kitéve. így Don Jósé de Antequerra az őt vissza­élései miatt magához hívó alkirállyal szemben fegyveres ellenállást fejtett ki, a jezsuitákat fegyveres segítségnyújtás miatt Asunciónból elűzte, redukcióikat megtámadta. Legyőzni azonban csak a platai kormányzó 6000 fős guarani hadserege tudta 1721-ben. Montoya 1632-ben kivándo­rolt e területről 12 ezer indiánnal, de a paulisták az üres redukciók helyett Guayra és Villa Rica spanyol városokat lerombolták. Ezután 1643-ban Don Bemardin de Cardenas ferencest püspökké nevezték ki. Cardenas elvette a jezsuitáktól az Itatin-redukciókat. Hogy támogatókra találjon, megígérte a gyarmatosoknak, hogy 20 ezer redukció-indiánt encomiendáikba szét fog osztani. De a charcas-i kir. audiencia helyreállította az előző állapotokat (visszaadta az elvett redukciókat). A kiküldött új kormányzóval fegyveresen szállt szembe. A jezsiták serege legyőzte, és leváltotta 1651-ben. Spanyolország és Portugália 1750. január 13-án határszerződést kötöttek: 7 uruguay-menti reduk­ciót (S. Nicolás, S. Luis, S. Francisco de Borja, S. Angeles, S. Juan, S. Miguel, S. Lorenzó) átadnak a portugál Nova Coloniáért, melyben Sacramento is volt. Portugál-spanyol 4000 fős hadsereg állt szem­ben 14000-es indián sereggel. Aháború 1751-től 1756-ig tartott. Áz ellenállás miatt 1761-ben felfüg­gesztették a határszerződést, és a jezsuiták újból visszatértek előző helyükre. Ezt a szerződést az angol 269

Next

/
Oldalképek
Tartalom