Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - IV. Egyházi életünk, történelem
melynek nagy hasznát fogják venni a most Erdélybe induló jezsuita testvérei. A Kolozsvárra érkező missio tagjai valóban nem voltak olyan helyzetben, hogy tudományos cáfolatokon tudtak volna dolgozni, hiszen a nap minden órájában tanítottak, prédikáltak, gyóntattak. Ezért volt nélkülözhetetlen Pisa segítsége. Nélküle nem tudtak volna nyugodtan kiállni a minduntalan vitázni akaró protestáns prédikátorokkal. Minden jel arra mutat, hogy Alfonsó Pisa volt az erdélyi jezsuita missio főideológusa, és benne kell keresnünk annak a 31 latin tézisnek szerzőjét, melyet az ún. Kolozsvári Disputa alkalmával állítottak össze iskolájuk hivatalos megnyitásának napján, 1581. máj. 3-án. A jezsuita misszió tevékenységének másik fontos területe a tudomány pártolása volt. Míg iskoláikról, pedagógiájukról több tanulmány jelent meg a múltban, ritkán esik szó a kolozsvári jezsuita bibliotékáról. Ennek egyik oka bizonyára az, hogy a szélsőséges protestáns fanatikusok nemcsak a jezsuitákat kergették el Erdélyből, hanem 1603-ban az emeletes épületben elhelyezett több ezer kötetet számláló könyvtárat is lerombolták. Sokáig úgy tudta még a szakirodalom is, hogy a könyvek legnagyobb része megsemmisült, ami pedig megmaradt a lakók jóvoltából, ma már lehetetlen nyomára bukkanni. A legújabb kutatások azonban nem igazolják ezt az állítást. Az Országos Levéltárban ugyanis megtalálható ifj. Heltai Gáspár jelentése azokról a kötetekről, melyek előkerültek az esztelen rombolást követő hónapokban. Ugyancsak az OL őrzi a Kolozsvári Városi Tanács hivatalos jegyzőkönyvét, melyben szintén szerepelnek értékes könyvek. Mindegyiket egy-egy kolozsvári polgár mentette meg, és adta vissza. Néhány évvel ezelőtt Jakó Klára újabb kutatást végzett a kolozsvári egyetemi könyvtár jezsuita anyagával kapcsolatban. Fényt derített egyrészt magának a legrégibb törzsanyagnak egyik forrására, vagyis két gazdag kolozsvári patrícius családnak, a Wolphardok és a Kakasok magángyűjteményére, másrészt rámutatott a mindmáig megőrzött jezsuita anyag adataira és sorsára. A könyvtár egy része visszakerült a jezsuitákhoz, és az az 1604-es újraleltározáskor előbukkan. Amikor Bocskai István a kolozsvári tanács kérésére 1605. júl. 16-án végleg kiutasította a jezsuitákat Erdélyből, akkor könyvtáruk egy részét Kassára vitték. Másik részét, a legértékesebb anyagot Kolozsvárott hagyták, hogy megbízható híveik vigyázzanak rá. Ezek a könyvek alkották a magját a Bethlen Gábor idejében Kolozsmonostoron működő jezsuiták könyvtárának. Jakó Klára közel 60 kötetről mutatta ki, hogy az eredeti jezsuita könyvtár törzsanyagához tartozott. A felsorolt könyvek címéből is következtetni lehet a könyvtár eredeti anyagára, nívójára. Nem véletlenül örökítette meg Argenta jezsuita kolozsvári rektor, hogy egyenlő értékű volt Európa egyéb nevezetes jezsuita könyvtárával: "era bellissima et maggior di quel ch’io mai havrei creduto". A Missio Transsylvanica könyvtára a nyugat-európai művelődés egyik sajátos, katolikus értékeinek gyűjtőmedencéje és közvetítője volt a protestáns Erdélyben. Hiszen épp ez volt a célja a nagy mecénásnak, az egyház és a haza megmentésén fáradozó Báthory Istvánnak. IRODALOM Leleszi János levele és az erdélyi misszióra vonatkozó forrásanyag vö.: Monumenta Historica Societatis Jesu sorozatban Monumenta Antiquae Hungáriáé I-II. Ed. Ladislaus LUKÁCS, Róma 1969,1976. - A Gyulafehérvárról küldött levél: 1.813. Alfonso Pisa és tevékenységére vonatkozó adatok uo. 1.477; 479; 493; 612; 921. - Kolozsvári Disputa vö. uo. n. 82. A kolozsvári jezsuita könyvtárról vö. BARLAY Ö. Szabolcs: Vázlat a jezsuita Missio tevékenységéről és könyvtárának sorsáról (1571-1603) in Könyv és Könyvtár A Debreceni Kossuth Lajos Tud. Egy. Könyvtárának közleményei. 1979.111-132. - Legújabb kutatási eredmények v.ö. JAKÓ Klára: Az első kolozsvári egyetemi könyvtár történetéből in Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények 1987. 2. 103. Kolozsvár. 263
