Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - IV. Egyházi életünk, történelem
Nagyt. SZÁSZ JÁNOS unit. AZ ERDÉLYEN KÍVÜLI UNITÁRIUS EGYHÁZTÖRTÉNET FORRÁSAI ÉS PROBLÉMÁI A XVI. ÉS XVn. SZÁZADBAN Amióta Wadasi Jankovics Miklós jeles tanulmánya igazolta Pázmány Péter két évszázaddal korábbi tudósításait a baranyai "áriánizmusról", és először mutatta be Válaszúti "Pécsi Disputáját", egyre több adat került elő az unitáriusok Erdélyen kívüli teijeszkedéséről. A kolozsvári kollégium kéziratos forrásműveit Aronyosrákosi Székely Sándor hasznosította nyomtatásban. Más oldalról is jelentkeztek egyháztörténészek résztanulmányokkal, így a XX. század küszöbén Kanyaró Ferenc már a téma szintézisével is jelentkezhetett. Ezekre a régebbi tanulmányokra jellemzők, hogy szemléletükben elavultak, nem mentesek a felekezeti elfogultságtól sem, mégis értékesek, mert szerzőik alapos anyagfeltárást végeztek, és adataik kellő kritikával ma is jól használhatók.1 Századunk első felének egyháztörténet-írása Kanyaróra építkezett a hódoltsági unitárizmus kérdésében, és csak alig néhány, új adatokat feltáró publikáció jött ki tollúkból. A század második felének lendületes történettudományi fejlődése viszont újabb áttekintésre ad lehetőséget.2 Kár, hogy az anyag bősége és a rendezőség idő-parancsolta korlátozásai csupán két lehetőséget adnak. Egyfelől felvázolni a korszak térítéseinek kereteit, másfelől felvetni néhány olyan problémát, amit eddig nem ismertünk, vagy tévesen láttunk. A mellékelt térkép az Erdélyen kívüli unitárius térhódítást mutatja be. Ennek első hulláma a Felvidék felé irányult. 1565 végén Egri Lukács, Dávid Ferenc kolozsvári lelkésztársa, unitárius eszmékkel tér haza szülővárosába, Egerbe. Követői Kassa környékén is jelentkeznek, és sikerei erős ellenállást váltanak ki a Felső-Tisza-vidék szakramentárius papságában. Hitvita hitvitát követ, de döntés nem születhetik, mert a minden radikalizmussal szembeforduló Habsburg hatalom képviselője, Schwendi Lázár főkapitány, Szádvár börtönébe "bedisputálja" az időközben ungvári esperessé lett Lukács papot.3 A második missziós területi egység, az alföldi. A váradi disputa (1569. október 20-25.) után indul meg, vezetője Basilius István, eredménye pedig: Várad, Simánd, Belényes, Gyula, Békés, Csanád, Makó, Hódmezővásárhely és Temesvár unitárius gyülekezeteinek megalapítása. Mintegy félszázadig virágoztak ezek az egyházközségek. Erejük akkora volt, hogy Dávid Ferenc elítélésekor szembefordultak a fejedelmi döntéssel, elszakadtak Erdélytől, és Karádi Pál temesvári lelkész vezetésével új püspökséget alapítottak. A századvég háborús pusztításai során azonban megsemmisültek. A létüket bizonyító legkésőbbi oklevél 1620-ból keletkezett.4 Rövid volt a harmadik, a dunakanyari (Nagymaros és környéke) és a felsődunántúli (Székesfehérvár, Szabadbattyán, Polgárdi) unitárius korszak is. Harcias világi apostoluk, Trombitás János budai születésű, de annak elvesztése után Kassán nevelkedett. 1563-ban bukkan fel neve a török adóösszeírásokban, mint gazdag marosi kereskedő. Megismerkedik az unitárius gondolatokkal - feltételezhetőleg kassai közvetítéssel - és udvari papjával, Csapó Györggyel együtt minden unitárius ügy lelkes támogatójává válik. A hetvenes évek második felében menekülni kénytelen török területről és előbb Komáromban, majd Nagyszombaton telepedik le. Bár unitárius meggyőződését megtartja élete végéig, a misszió eseményeibe nem tud befolyni többé.5 A legtovább fennmaradó unitárius missziós terület: Pécs és környéke. 1569-től kezdve több hullámban jelennek meg itt térítők. Több helyen tartott hitvitán megnyerik hitük számára a város lakosságának nagyobb részét, és mintegy hatvan település lakóit. Pécsen főiskolát létesítenek, amelynek színvonala oly magas, hogy hittani tételeik kéziratban Kolozsvárra is elkerülnek, és itt a teológián jegyzetként másolgatják őket. így ma is van belőlük. Kapcsolatuk Erdéllyel állandó. Baranya visszafoglalásakor, mintegy százhúsz év hódoltsági élet után, a császári hatalom részben katonai erőszakkal, részben pedig társadalmi és gazdasági kényszerekkel gyülekezeteiket felszámolja.6 Áttekintésünk tájékoztat a "Mikor?" és "Hol?" kérdésekről, de válaszolatlanul hagyja a módszerre és eszközre vonatkozó "Hogyan?-t. 255
