Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - III. Kereszténység és Kelet-Európa
legkiválóbb tagjai is csatlakoztak, így a többi között Jánosi Zoltán, az országos hírű református lelkész is. Az <5 felszólalás nyomán a törvényhatóság úgy döntött, hogy bár az igazság és a méltányosság szerint a székhelynek Hajdúdorogon kellene lennie, ha azonban a város arra nem volna alkalmas, Debrecen bejelenti rá igényét, és kész érte messzemenő áldozatokra is. Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter kérdésére a városi törvényhatóság - melynek tagjai kétharmad részben református vallásúak voltak - valóban nagylelkű ajánlatot tett: 250 000 Korona készpénzt, 6400 négyszögöl telket és kétmillió téglát, vagyis: összértékben egymillió koronát ajánlott fel a püspökség céljaira. Ez azt jelentette, hogy a kormány támogatásával az egyházmegyei központ igen rövid idő alatt kiépült volna. Azonban Debrecen városa és főképp Jánosi Zoltán a reformátusok támadásainak pergőtüzébe került. Ebben az országos felzúdulásban az is közrejátszott, hogy a debreceni reformátusok éppen a közelmúltban adták fel intézményeiket, felekezeti főiskoláikat, hogy a városban egyetem legyen. Ez utóbbi természetesen már állami intézmény lesz, református teológiai fakultással, ami az állami egyetemnek némi felekezeti színt fog adni. A debreceni reformátusok ezzel próbálták megnyugtatni társaikat, akik a főiskolák feladását árulásnak minősítették. Szabó Jenő ny. miniszteri tanácsos, a görög katolikus magyarság legkiemelkedőbb vezéregyénisége, - úgy látszik - nem vette figyelembe a református közvélemény háborgását, amikor azt a gondolatot vetette fel, hogy Debrecenben görög katolikus papnevelő intézetet, az egyetemen pedig görög katolikus hittudományi fakultást kellene felállítani. Ez az elképzelés csak olaj volt a tűzre: a görög katolikusok a reformátusok szemében oly színben tűntek fel, mintha a kálvinista Rómában hódítani akarnának. A magyarországi református sajtó véleményét a Debreceni Protestáns Lap 1912. okt. 30-i száma ismerteti. Eszerint: a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap úgy véli, hogy a görög katolikus püspökség székhelyének Debrecenben való felállítása annyit jelent, hogy a város kivetkőzik református jellegéből. A lap azt is furcsának találja, hogy míg a református papok árváinak támogatására az egész országot be kell barangolni, hogy néhány ezer korona összegyűljön, ugyanakkor a görög katolikus püspöki palota felépítésére a nagy többségében református város egy milliót szavazott meg. A Sárospataki Református Lapok c. újság leszögezi: a görög katolikus magyarok küzdelmét rokonszenwel kísérte, azonban a püspöki székhelynek Debrecenben történő elhelyezésében a kálvinizmus elleni merényletet lát. Attól tart, hogy a püspöki ceremóniák nagy hatással lesznek a "gyengébb lelkekre", és az áttérések a katolikus hitre szaporodni fognak, s "Debrecen kálvinista szelleme és jellege van fenyegetve az új püspöki székhely által. Az egyetem még meg sem nyílt, de már az a veszély fenyeget, hogy abban görög katolikus teológiai kar is lesz. S ha most a kálvinista Rómában felállítják a görög katolikus püspökséget, reálisan lehet számítani arra, hogy sor kerül római katolikus püspökség szervezésére is. A Dunántúli Protestáns Lap azt írja, hogy Debrecen már nem sokáig lesz kálvinista Róma, mert a városi tanács meghúzta felette a lélekharangot, amikor a református főiskolákat feláldozta, és most, amikor a görög katolikus püspökség székhelyét itt óhajtja felállítani. Nyilatkozatot tett közzé a Református Lelkészegyesület is. Mértéktartó hangon jelentette ki, hogy a református közvéleményt a közelmúltban igen nagy csalódás érte, mert azt hitte, hogy a kollégiumból kinövő egyetem annak szellemét és hagyományait veszi át. Ám az egyetem állami lesz s ezzel a kálvinizmus elvesztette legjelentősebb kulturális erősségét. A katolikus teológiai kar felállítása lehetetlenné teszi majd, hogy "uralkodó szelleme az legyen, ami tervezve volt". A város a görög katolikus püspökség megszervezésére irányuló lépéseivel teljesen közömbösíteni akarja Debrecen kálvinista jellegét. Megszólalt Jánosi Zoltán is. A személye ellen irányuló támadásokra rendkívül erélyeshangú nyilatkozatban válaszolt. Kijelentette, hogy ő nem barátja semmiféle püspökségnek, még református püspökségnek sem, mert mint demokratikus gondolkodású ember, ellene van mindenféle hierarchiának, de mégis hajlandó megszavazni a görög katolikus püspökségre vonatkozó ajánlatot, mert nem félti a kálvinizmust semmiféle püspökségtől és mert "a görög katolikus püspökség Debrecenbe hozatala egyenesen ébresztő hatású lesz a többi felekezetekre, melyek most szende238
