Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - III. Kereszténység és Kelet-Európa
számára" Teofilaktosz pátriárka által felszentelt Hieróteosz püspököt. Az egész ország számára: tehát, mint Metód idején, most is saját joghatósági területének tekinti hazánkat. A veszprémi püspökök sora elején egy Vérbulcsú nevűt találunk:15 bár van görög író, aki Bulcsú vezér hűtlenségét emlegeti, ez a tény azt jelzi, hogy Bulcsú esetleg a bizánci szövetséghez lehetett hűtlen, és nem a bizánci kereszténységéhez. Röviden mutassunk rá, hogy egyházi ősi szavaink eredetét vizsgálva azt találjuk, hogy 20 szóból 12 óbolgár-szláv-bizánci eredetű. Querfurti Brúnó krónikája szerint Piligrim passaui püspök amikor, Pannóniába jött térítőútra: "pollutum christianismum invenit" - azaz "mocskos kereszténységet talált". Abban a kelet-nyugati feszültségben (és tegyük hozzá tudatlanságban) neki a görög szertartású keresztény hit mocskosnak tűnhetett fel, hiszen más nyelven, más módon láthatta a szertartásokat.16 De mégsem állítja, hogy a magyarok pogányok, pedig ő elég ellenszenvvel indulhatott haza sikertelen térítőútja után. Vessük össze a fentieket azzal, hogy Anonymus szerint Tonuzaba "fide vanus fuit"- és nem paganus! Sarolta személyére is vessünk egy pillantást! Róla úja Szent Brúnó "az ő vezetése alatt kezdődött a kereszténység,"18 Ha figyelembe vesszük, hogy a kor írói szerint csak a nyugatiak hite az igazi christianitás - és figyelembe vesszük, hogy Brúnó a christianitás szót használja, akkor úgy kell értenünk, hogy Sarolta engedte be először a nyugati papokat. Sarolta atyja, Gyula mellett a Bizáncból jött püspök nevelésével a keleti kereszténységet élte. Féijével, Gézával együtt azonban úgy döntött, hogy a magyarság megmaradása, jövője érdekében Nyugattal békét és szövetséget kell biztosítani, s ennek ez az útja. De már Géza is szövetségben állt Bizánccal 996-ban is, amikor a közös háborújuk célja a minket is fenyegető bolgár hatalom felszámolása volt. Tegyük hozzá, hogy e szövetséges háborút Bizánc támogatására Szent István is folytatta 1014-18-ban. Bizonyára e szövetség miatt fogadta el Bizánc, hogy István megkoronáztassa magát a pápától nyert koronával. És abban a reményben is bizonyára, hogy Szent István nem fogja elnyomni a görög szertartást, amint ezt nem is tette. István házasságával német papok és lovagok hatolnak be az országba. Úgy vélik, ők egyedül képviselik Krisztus igaz hitét. Célul tűzik ki a latin rítus hitbeli és politikai egyeduralmát. Felébresztik a görög szertartású vezetők és népeik veszélyérzetét. Akik Géza ellen még nem lázadtak, most készek lettek ellenállni. Gézától nem féltek, ó így nyilatkozott: "Elég gazdag vagyok ahhoz, hogy két úrnak szolgáljak." Figyelem: nem azt mondta, hogy két Istennek, hanem két úrnak: Amit okosan úgy kell értenünk, hogy elég gazdag ahhoz, hogy mind a római pápának, mind a konstantinápolyi pátriárkának adhasson ajándékot és tiszteletet. Amint ezt meg is tette, beengedte a latin szertartás papjait, és elfogadta a "rex" címet Bizáncból. ízléstelen durvaság lett volna egy "pogány" Isten tiszteletével dicsekednie, s ezt feltételezni egy oly széles látókörű uralkodóról - történelemellenes szemlélet lenne. Mégis többen a "két Úrnak" kifejezést egyszerűen átírták "két Isten" kifejezésre, és úgy értelmezték. Pedig tekintetbe kell venni, hogy Géza építtette Esztergom első egyházát, ő kezdte építtettni Pannonhalma monostorát, s adományokkal erősítette Veszprém püspökségét.19 A pogányságra utaló legendák mérlegelésénél Dümmerth Dezső alapos véleményét érdemesnek tartom idézni20 "az ún. Nagyobb Legenda stílusában és szerkesztési módjában eléggé nyers munka. A nem keresztény magyarságról való túlzottan megvető nézetei, Géza fejedelem túlzottan háttérbe állítása és egyetlen jó tulajdonságaként az idegenek betelepítésének emlegetése, valamint a német császárról elejtett magasztaló kifejezései arra mutatnak, hogy a szerző újonnan bevándorolt német pap lehetett." A vándormotívumok alapján Szent István már csak egy típus, aki "népét a keresztény hitre térítő szent király." Anémet Gizella férje, a német lovagokkal körülvett fiatal István kezdődő uralkodásától - nem alaptalanul riadtak meg a bizánci szertartású magyarok, - félve a nyugati papokkal együtt jövő német és egyéb idegenek erejétől, a fenyegető német igától. Eddig a régi görög szertartásban érezték ugyan a nagy és húes Bizánc fényét, szépségét, de tudták annak belső gyengülését. Tudták, hogy a Bizánccal való szövetségek nem veszélyesek a magyarság függetlenségére. 207
