Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - I. Árpád-kor
hány itt előkerült korai kőfaragvány jelzi. Egy XV. századi gyűrű alapján feltételezhető, hogy Fehérvár belvárosában állott egy Szent Jakab tiszteletére épített templom.30 Jelen ismereteink alapján csupán ezt a templomot azonosíthatjuk Szent Jakab templomával. Apiactér közelsége alapján feltétetelezhetjük, hogy a X-XI. századi Nyugat-Európára oly jellemző kereskedő település ("Kaufsiedlung") temploma lehetett az elpusztult középkori objektum. (6. ábra.) A kutatók egyértelműen a későbbi északi külváros (Civitas Exterior, Suburbium, Budai külváros), pontosabban a mai Nemzeti Bank helyére lokalizálják a Szent Miklós társaskáptalan épületegyüttesét. Alapításának ideje valószínűleg a XII. század eleje,31 ám első említése csak 1234-ben tűnik fel az oklevelekben. "...S. Nicolai hospitalis..."32 A társaskáptalanhoz ispotály is tartozott, mint az az 1234-es oklevélből ugyancsak kiderül. Ennek alapítása a temploméhoz hasonlóan korábbra tehető. Egy XIV. századi oklevélből tudjuk, hogy a templom pásztó, _ciós feladatokat is ellátott.33 Körülötte népes település húzódott. A későbbi Palotaváros területén két félszigetet vettek birtokba a johannita lovagok. Az 1151 körül Martirius esztergomi érsek által alapított, majd 1187 előtt Eufrozina királyné adományaival befejezett Szűz Mária tiszteletére épült34 keresztes konvent alapfalainak egy részét 1978-1984 között tártuk fel. (7. ábra.) A több periódusban épült, nagy alapterületű épületeknek csupán mintegy egyötödét sikerült feltárnunk. A XIII. század végéig hiteleshelyi tevékenységükről, kórházukról szereztünk tudomást az oklevelekből. Későbbi adatok azonban valószínűsítik, hogy gazdasági központjuk, iskolájuk, erdejük, malmuk sőt nádasuk is volt a konvent területén, illetve közvetlen környékén. Valószínűleg a rendház építésével egy időben, talán azt megelőzően létrejött az 1272 után többször is említett35 johannita falu, a Szentkirályfölde. Helyét az egykori Jancsár-kút körül, a mai Közvágóhíd közvetlen környékére lokalizálták lelőhelyeink. A faluban a plébánia teendőit az első ízben 1192-ben említett36 Szent István tiszteletére emelt templom látta el. Egy későbbi oklevél szerint ide temették el Eufrozina királyné földi maradványait.37 A templom pontosabb helyét nem ismerjük. Ugyancsak kevés ismerettel rendelkezünk a fehérvári Szent Márton templomról. (8. ábra.) Egy 1096-ból való oklevél említi először.38 A templomot a város avatott kutatói, Fitz Jenő és Kovács Péter a belvárostól délre eső település Nova Villa közepére helyezik.39 Az 1298-ban már létező . falu40 közepén egy tető nélküli, nyugati homlokzati tornyos templomot ábrázol az 1601-ben készített francia metszet. Ezt a templomot az 1602-es ostromnapló is említ.41 Az idézett lelőhelyen faragott kőanyag és sírok pontosították a templom helvét.42 Körötte a francia metszet ábrázolása alapján népes települést sejthetünk. Kralovánszky Alán véleménye szerint43 az Ingovány falu plébániatemploma, melyet Szent Kozma és Damján tiszteletére szenteltek fel, és az ezredforduló táján épült, annak ellenére, hogy a falut egy 1372-es,44 a templomot pedig egy 1537-es45 oklevél említi először. Sajnos a kérdést egy apróbb leletmentésünk adatai alapján nem pontosíthattuk. (9. ábra.) Fehérváron és környékén az említetteken kívül, a terepbejárások tanúsága szerint több Árpádkori lelőhely volt. Sajnos ezeket jelenlegi ismereteink birtokában nem azonosíthattuk Árpád-kori egyházi intézmények lelőhelyével. Okleveles adataink nem nyújtanak több támpontot. Bízunk abban, hogy a következő évek kutatásai tovább gyarapíthatják mai ismeretanyagunkat. JEGYZETEK 1. GYÖRFFY György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza II. Budapest, 1987. 321-346. 2. SIKLÓSI Gyula: Újabb kutatások az Árpád-kori Székesfehérváron. Kézirat 1990. Acta Archaeologica, várható megjelenés: 1992. 3. KRALOVÁNSZKY Alán: The earlist Church of Alba Civitas. Alba Regia XX. Székesfehérvár, 1983. 35-89. 4. "...ad ecclm. ss.Petri et Pauli in foro sitam in qua sepultus fuisse Gieza pater B. Stephani cum Adleida uxore ...memoratur..." (GYÖRFFY i. m. 363.) 5. GYÖRFFY i. m. 377 és 363. 6. FITZ Jenó-CSÁSZÁR László-PAPP Imre: Székesfehérvár. Budapest, 1966. 158. 13. 7. GYÖRFFY i. m. 368. 8. KÁROLY János: Fejér vármegye története II. Székesfehérvár 1898. 717. 671. 9. FITZ-CSÁSZÁR-PAPP i. m. 12. 10. FÜGEDI Erik: Székesfehérvár középkori alaprajza és a polgárság kezdetei Magyarországon. Településtudományi Közlemények 20. 1967. 32. 11. KOVÁCS Péter: Megjegyzések Székesfehérvár középkori topográfiájának kutatásához. Alba Regia XII. 1971. 261-267. Ill
